Orbán nekiment az ítéleteiknek, patthelyzetben érzik magukat a bírók

Belpol

A cigányokat és a fogvatartottakat támadja, de a bíróságba vetett bizalmat is kikezdi a kormány kommunikációs fordulata.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban megnéztük, milyen a hangulat a bíróságokon, miután az utóbbi hetekben vezető kormánypárti politikusok és maga a miniszterelnök is támadni kezdett –nemegyszer jogerős – bírósági ítéleteket. Néhány részlet a cikkből:

„Feszült a légkör. Mindenki azt találgatja, hogy az új kormányzati narratíva célzott támadás-e a bíróságok ellen valamilyen mögöttes szándékkal, vagy pusztán figyelemelterelésről van szó, arról, hogy a propaganda megtalálta a cigányokat és a bűnözőket a migránsok után” – így jellemzi a bírók körében uralkodó hangulatot egy vidéki nagyvárosban bíróként dolgozó forrásunk, aki aktív tagja a Magyar Bírói Egyesületnek is.

A folyosói beszélgetések azután élénkültek meg a bíróságokon, hogy január 9-i sajtótájékoztatóján Orbán Viktor számba vette azokat a bírósági ítéleteket, amelyek úgymond sértik az emberek igazságérzetét. Ide sorolta a gyöngyöspatai roma diákok szegregált oktatása miatt megítélt kártérítést és a fogvatartottaknak az embertelen börtönkörülmények miatti kártalanítását. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy kezdeményezi a feltételes szabadlábra helyezés szabályainak felülvizsgálatát, miután decemberben egy győri férfi a szabadulása után megölte 10 éves fiát és 13 éves nevelt lányát. A férfit korábban öt év fegyházra ítélték emberölési kísérlet és kiskorú veszélyeztetése miatt, de a teljes büntetés letelte előtt kiengedték, pártfogó felügyelet elrendelése mellett.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

Továbbá bár Orbán azt mondta, a kormánynak nincs teendője Szeviép-ügyben, a mintázatba beleillik, hogy a kormányközeli sajtó a Pesti Srácok vezérletével számos cikkben összeférhetetlenséggel vádolta az építőipari vállalkozás vezetőit decemberben másodfokon felmentő Szegedi Törvényszék bíróit. Az ügyben több fideszes politikus is megszólalt, mivel a Szeviépet a kormánypárti közlemények előszeretettel emlegetik a Botka László vezette szegedi önkormányzathoz közel álló cégként.

A bíróságokat leginkább azok a politikusi nyilatkozatok hozzák kellemetlen helyzetbe, amelyek folyamatban lévő ügyeket érintenek. A szegregációs perben az állam felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, Szeviép-ügyben pedig az ügyészség fellebbezett a felmentő ítélettel szemben, így ott a Szegedi Ítélőtábla mondhatja ki a végső szót. Forrásunk szerint az ítélkező bíró egy ilyen politikailag terhelt ügyben patthelyzetbe kerül: ha a kormánynak kedvező irányban változtat az ítéleten, nem mossa le magáról, hogy engedett a nyomásnak, ha viszont fenntartja az alsóbb fokú bíróság döntését, Soros-ügynökként könyveli el a kormányoldal.

Ha kíváncsi a gyöngyöspatai per vagy a börtönkörülmények miatti kártalanítások részleteire, illetve arra, hogy Lengyelországban hogy zajlanak a bírói függetlenség elleni támadások, a teljes cikket a Magyar Narancs 2020. január 24-i lapszámában találja, ami csütörtöktől kapható az újságárusoknál. Az újságra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.