Per az "akasztásos beszéd" miatt
a békéscsabai ifjúsági házban tartott kampánygyűlésén nem beszélt szegről, kalapácsról, gerendáról
és önakasztásáról. Tóth Károly (MSZP) egy négy nappal későbbi sajtótájékoztatón ugyanis ezt állította, s ezzel vette kezdetét az "akasztásos beszéd" nyilvánosságbeli karrierje. A tét nem csupán a Kövér által követelt nem vagyoni kár, hanem a közéleti szereplők szavahihetősége. Bár egyvalami egészen biztos: valaki hazudik.Március 27-én - a választási kampány hajrájában - "Eddig tartott a békés rendszerváltás?!" címmel tartott sajtótájékoztatót Békéscsabán Tóth Károly szocialista parlamenti képviselő. Az immár harmadik ciklus óta a törvényhozásban dolgozó és túlnyomórészt nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó Tóth - aki az MSZP Békés megyei kampányfőnöke volt - többek között arról nevezetes, hogy a vetélytársak választási rendezvényeire is el szokott menni. Így tett március 23-án is, amikor Kövér László, a Fidesz akkori ügyvezető alelnöke részt vett pártja békéscsabai gyűlésén.
Tóth Károly négy nappal Kövér látogatása után kijelentette: a Fidesz rendezvényén olyasmi hangzott el, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Elmondása szerint Kövér László, amikor az olimpia megrendezéséről beszélt, a következő ajánlatot tette: "Sokan vannak ma Magyarországon, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek és sikereinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak egy jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat. Ezzel nagy szolgálatot tennének, mert nélkülük könnyebben és hamarabb tudnánk megoldani feladatainkat." (Tóth emlékezett vissza ekképp Kövér gondolatkísérletére.) Tóth Károly szerint a fideszes politikus, miután észrevette, hogy ő is tagja a hallgatóságnak, megjegyezte: "Lehet, hogy egy kicsit messzire mentem. Akkor azt javaslom nekik, maradjanak életben, az lesz a legnagyobb büntetésük, hogy látják megvalósulni céljainkat, legfeljebb koloncként magunkkal cipeljük őket."
Egyes politikai elemzők szerint a kiélezett választási küzdelemben a Kövérnek tulajdonított "akasztásos beszéd" is belejátszott abba, hogy a rendkívüli szoros versenyt végül az MSZP nyerte.
Folyosó, mosdó, sör
Közel másfél száz érdeklődő, köztük hat újságíró volt a békéscsabai ifjúsági ház nagytermében Kövér beszédekor. A választási kampány vége felé a rendezvény szokványjellege miatt sem a közszolgálati rádió, sem a királyi, sem a kereskedelmi televízió, sem az országos napilapok szerkesztői nem kértek helyi tudósítóiktól beszámolót Kövér békéscsabai látogatásáról.
A négy nappal a gyűlés után tartott Tóth Károly-féle sajtótájékoztatót követően Végh László, a Fidesz - MPP békéscsabai (utóbb vesztes) képviselőjelöltje nyilatkozatban cáfolta a szocialista politikus állítását. Az általunk megkeresett lehetséges szem- és fültanúk szinte mindegyike azt mondta, hogy nem akarnak erről beszélni, de még a nevüket se említsük az eset kapcsán. A jelen lévő újságírók hasonlóképp reagáltak. A sokadik személyes és telefonos megkeresés után világossá vált: a közel másfél száz, a Kövér-beszédet egykor végighallgató ember közül mindenki éppen akkor cigizett a folyosón, sörözött a büfében, vagy végezte kisebb-nagyobb dolgát a mosdóban, amikor az állítólagos köteles rész elhangzott.
Egyetlenegy ember akadt, aki hajlandó volt névvel nyilatkozni a március 23-i kampánygyűlésről. Tomanek Gábor, a békéscsabai Jókai Színház művésze, aki a választási rendezvény elején elszavalt egy verset, érdeklődésünkre nem tagadta, hogy elhangzott az akasztásos mondat, ám hozzátette: nem abban az értelemben, ahogyan azt Tóth Károly nyilvánosságra hozta. A színész úgy emlékszik: Kövér arról beszélt, hogy sokan kívánják nekik, hogy keressenek maguknak szöget, kötelet és kalapácsot, majd a pincében akasszák fel magukat, amire válaszként ő azt javasolja: járjanak elöl példával ők, és akasszák fel magukat az alagsorban. Tomanek Gábor szerint Kövér ehhez viccesen hozzáfűzte: de maradjanak inkább életben, és az legyen nekik a legnagyobb büntetés, hogy látják megvalósulni a kormány terveit.
Húsz év múlva
Az ügyet persze már rég rövidre lehetett volna zárni, ha lenne felvétel Kövér beszédéről. Igaz, Szudár László, a helyi tévé vezetője kifejtette: bár van felvétel, a beszédet rögzítő kazettát biztos helyre rakta, amelyet nem talál meg senki. Megjegyezte: sem szép szóért, sem pénzért nem hajlandó kiadni, ugyanis ebből a helyzetből - az ellentmondó nyilatkozatok miatt - csak rosszul lehet kijönni. Végül elmondta: majd húsz év múlva, amikor nem lesz tétje az ügynek, okulásképp előveszi és lejátssza a felvételt.
Utóbb azonban a Csaba Televízió több munkatársa is elárulta a Narancsnak: a Kövér-beszéd második felét - amelyben az állítólagos köteles rész elhangzott - már nem vették fel, mivel lejárt a kazetta. Vagyis semmi sincs a kezükben. (Ha ez így van, kívácsiak vagyunk, hogyan magyarázza a helyi tévé vezetője korábbi nyilatkozatát.)
Kérdés, hogy a helyszínen jelen lévő újságírók - már ha valóban elhangzott - miért nem számoltak be a beszéd e részletéről? Többféle válasz lehetséges: rokonszenveztek a Fidesszel, s nem akartak ártani a pártnak; úgy gondolták, jobb a békesség, és ezért inkább nem is foglalkoztak e kényes megjegyzéssel; egyszerűen nem fogták föl, hogy Kövér hírértékű kijelentést tett.
Néhány nappal azután, hogy a békéscsabai szocialista képviselő rendkívüli sajtótájékoztatóján a nyilvánosság elé tárta a szerinte elhangzott kijelentést, kiderült: Kövér a "köteles mondatokat" másutt is elejtette, mondhatni, körbeutazta vele az országot. Ám mindez csak azután derült ki, hogy Tóth Károly előállt véleményével. A Népszabadság március 29-i száma arról tudósított, hogy a Nyugat.hu internetes újságon már korábban megjelent: Kövér László március idusán Szombathelyen tartott beszédében már tett a békéscsabaihoz hasonló kijelentéseket. És később is: a napilap szerint "öngyilkosos" mondatok hangzottak el Kövér szájából március 26-án Nagykőrösön is.
Személyiségjogi per
Több hónappal a történtek után, június második felében személyiségi jogai megsértése miatt Kövér László keresetet nyújtott be a területileg illetékes bíróságokhoz Tóth Károly képviselővel és Lendvai Ildikóval, az MSZP frakcióvezetőjével szemben. A szocialista képviselőcsoport vezetője úgy került képbe, hogy Tóth békéscsabai sajtótájékoztatóját követően egy fővárosi sajtóbeszélgetésen úgy nyilatkozott: ezek után Kövérnek nincs keresnivalója a honi közéletben. A Fidesz vezető politikusa a Tóth Károly elleni keresetében a bíróságtól azt kéri, hogy 700 ezer forint nem anyagi kár megfizetésére kötelezze az MSZP politikusát.
Ellenkeresetében Tóth Károly fenntartja a március 27-i tájékoztatóján elhangzottakat. Tóth Károly lapunknak elmondta: nincs hangfelvétele Kövér beszédéről, de nem keres tanúkat, bár az idézett mondatokat mintegy százötven ember, köztük több újságíró is hallotta. Az MSZP képviselője ellenkeresetéhez a Magyar ATV 2002. március 29-i reggeli műsorának Kövér Lászlóval készült videofelvételét, valamint a Magyar Sajtó 2002/6. számában az ügygyel kapcsolatos írását csatolta, amelyek meglátása szerint őt igazolják. Tóth és jogi képviselője emellett nem fogadja el, hogy a történtek miatt bármilyen nem vagyoni hátrány érte volna a Fidesz alelnökét, ezért a megítélésük szerint "teljesen alaptalan" kereset tárgyalás nélküli elutasítását kérik a Békéscsabai Városi Bíróságtól.
A bíróság szeptemberre tűzte ki a Kövér kontra Tóth személyiségjogi per tárgyalását. Információink szerint az al- és a felperes egyaránt tanúk és szakértők sorát vonultatja fel. Érdekesség: a szakértők között lesznek pszichológusok is. Nyilván a pszichikai hadviselés jegyében.
Bod Tamás
