| Helyreigazítás Központosított megfigyelés: Az adatvédelmi biztos nincs elragadtatva Pintérék tervétől címen közölt cikkünk a valóságot hamis színban tünteti fel azzal, hogy más valós tényeket elhallgat, így nem szerepel a cikkben, hogy a NAIH állásfoglalása a BM-mel való egyeztetést megelőzően született és a normaszöveg korábbi időállapotára vonatkozott, nem pedig az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslatra. Továbbá megalapozatlanul híreszteltük cikkünkben azt a valótlan állítást, hogy Kontrát Károly, a BM államtitkára azon állítása, mely szerint a NAIH minden észrevételét beépítették a törvényjavaslatba, az interneten található dokumentum és a hivatal álláspontja szerint megkérdőjelezhető. A valóság mindezzel szemben az, hogy az egyeztetések eredményeképpen a hatóság minden fennmaradt észrevétele beépült a törvényjavaslat szövegébe. |
Szerkesztői megyjegyzés (frissítés): cikkünk a hvg.hu-n 2018. december 2-án megjelent "Totális megfigyelés 50 milliárdért - Pintérék terve kiakasztotta az adatvédelmi biztost" című cikk szemléje.
"A rendelkezésre álló információkból egy központosított, országos kiterjedésű, totális képi megfigyelőrendszer létrehozásának terve rajzolódik ki, amelynek nem lesz az adatkezelés jogszerűségéért felelősségre vonható adatkezelője, ugyanakkor a tervezett szabályozás elnagyolt felhasználású felhatalmazást adna a törvényben kijelölt szervezetek számára” - olvasható a Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hivatalának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalnak (NAIH) a Belügyminisztériumnak (BM) írt levele, amit a hvg.hu-nak is elküldött a szerv.
Kontrát Károly, a BM államtitkára korábban azt állította, hogy a NAIH minden észrevételét beépítették a törvényjavaslatba, viszont az interneten található dokumentum és a hivatal álláspontja szerint ez az állítás megkérdőjelezhető.
A levélből kiderül, hogy „35 ezer kamera képfolyamainak folyamatos gyűjtése valósulna meg a Kormányzati Adatközpontban, továbbá 25 ezer terrabájtnyi megfigyelési adat folyamatos kezelése, ami központi szinten 50 milliárd forint közpénz elköltését jelentené, és erre még rájönne a településeknél megjelenő, megsaccolhatatlan összegű további költség.” A NAIH levélben hozzátette, hogy ezek az adatok mindeddig nem voltak számukra ismertek.
A tervezet szerint az alkalmazottak egy alkalmazáson keresztül férnének hozzá a képekhez, viszont a képeket feltöltők megszűnnének adatkezelőnek lenni. Továbbá a központi gyűjtőhely sem lenne adatkezelő, csak adatfeldolgozó, viszont így nem lenne olyan személy, akit jogsértés esetén felelősségre lehetne vonni. „Egy ilyen hatalmas léptékű technikai megfigyelőrendszer nagyon erős adatvédelmi garanciákat kívánna, ám ezek teljesen hiányoznak a törvénytervezetből” - állítja a NAIH.
A hivatal megfogalmazott javaslatokat is, többek között azt szeretné, hogy:
- legyen egy meghatározott adatkezelő
- csak jogszerűen elhelyezett kamerák legyenek a rendszerben
- legyen tilos az adatok biometrikus feldolgozása
- csak olyan ember férhessen hozzájuk, akinek van ehhez jogosultsága
- a hozzáféréseket szigorúan naplózni kell
- legyen nyilvános, hogy mely kamerák képe fut be a közös rendszerbe
