Megbeszélést folytatott Pintér Sándor belügyminiszter, a járványügyi készültség időszakában működő operatív törzs vezetője és Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke kedden a Belügyminisztériumban.
A Belügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a találkozón
- elemezték a koronavírus-járvány magyarországi alakulását,
- a háziorvosok helyzetét, áttekintették a háziorvosi rendszer reagálóképességét,
- véleményt cseréltek az állami és a magán egészségügyi ellátás témaköreit érintő álláspontokról
- és megállapodtak a nézőpontok további egyeztetéséről, a felmerült adatok pontosításáról.
Kincses Gyula a találkozón átadta Pintér Sándornak a MOK írásba foglalt véleményét az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről.
A kamara az írást meg is jelentette a honlapján. Mint írják:
"A Magyar Orvosi Kamara elnöksége a területei szervezetekkel és a tagsággal folytatott konzultáció eredményeként kialakított véleménye szerint a törvény jelen formájában számos elfogadhatatlan sérelmet okoz az orvostársadalomnak és a beterjesztett formában és ütemezésben súlyos működési zavarokat okoz a betegellátás folyamatosságában és a járvány elleni védekezésben. Emellett számos alkotmányossági és nemzetközi jogba ütköző problémát is felvet."
Majd részletes elemzést végeznek az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről. Megjegyzik többek között azt, hogy:
- nem egyértelmű, kire is vonatkozik a törvény, mely rétegek tartoznak a törvény hatálya alá;
- pontosításra szorul az is, amikor a törvény kizárja, hogy egy orvos a magánellátásban ellátott betegét az állami egészségügyben is ellásson. Mint írják, "ez mindenképpen pontosításra szorul, minimum az időkorlát tekintetében. A jogalkotói szándék az önbeutalás és a hálapénzes esetek csökkentése, de ez ellen megy az önkéntes segítő beemelése a törvény alá, és az indokolásban a szülészeti események számára a felmentés ígérete. Ez visszacsempészi a hálapénz lehetőségét, vagy az ezt kompenzáló, irreálisan magas magánszolgáltatási díjakhoz vezet";
- az orvostársadalom leginkább a kirendelés intézményét utasítja el, hiszen "az orvosok választott hivatásával nem összeegyeztethető befolyást gyakorol az orvosok életvitelére, családi- és magánéletére, ellentétes a jogbiztonság követelményeivel, és nem felel meg az alaptörvény követelményeinek sem" - fogalmaz és MOK és hozzáteszik, bár a törvényben szerepel, hogy a kirendelés a dolgozó korára, egészségi állapotára, egyéb körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel nem járhat, de ennél szigorúbb és egyértelműbb szabályokra lenne szükség, más különben az orvosok nem tudják elfogadni ezt a pontot;
- a törvény jelen állapotában annyi kérdést vet fel, hogy a január 1-i hatályba lépést mindenképpen el kell halasztani - a MOK szerint minimum jövő év március 30-ig, de bizonyos pontok esetén azt is javasolják, hogy várjanak a bevezetéssel június 30-ig.
Majd hosszasan írnak a várható hatásokról és összegzésképp megjegyzik:
"Bár a törvény az orvostársadalom előzetes igényének megfelelő bérezést garantál az új jogviszony alá tartozó orvosoknak és betiltja a hálapénzt, de alapjogokat sért, és a megalkotás módja, valamint a tartalma miatt komoly ellenállást szül, így az ellátásbiztonságot és a járványügyi védekezést veszélyeztető működési zavarokat okozhat."
Ezért jelen formájában a törvény számukra elfogadhatatlan és érdemi, egyeztetett módosítást kérnek.
A teljes elemzést itt olvashatják.
