Clinton: újabb négy év A várakozásoknak megfelelően, a szavazatok 49 százalékával újra a demokrata párti Bill Clintont választották négy évre az Egyesült Államok elnökévé, legnagyobb riválisa, Bob Dole republikánus jelölt 41 százalékot, a reformpárti Ross Perot 8 százalékot szerzett. A szövetségi törvényhozási választások eredményei alapján azonban a republikánusok megőrizték szenátusi és képviselőházi többségüket. Elemzők szerint a választási eredmények legfőbb üzenete, hogy a választók összefogást sürgetnek a Demokrata és a Republikánus Párt között - legalábbis az a 49 százalék, amelyik az 1920 óta legalacsonyabb részvételi aránnyal megtartott választásokon elment szavazni. (Lásd még: 18-20. oldal.)
Jelcin: sikeres szívműtét Sikeres volt az orosz államfő szívműtétje; Borisz Jelcin az operációt követően visszavette az elnöki jogköröket jelképező fekete táskát Csernomirgyin kormányfőtől. Az operációt vezető neves amerikai specialista szerint az elnök teljes felépülése várhatóan hat-nyolc hetet vesz igénybe, de három hét múlva már visszatérhet a Kremlbe. Jelcin a műtétet követő napon fogadta az elnöki adminisztrációt vezető Anatolij Csubajszt, és aláírt két rendeletet: egyrészt a "megbékélés napjává" nyilvánította november 7-ét és a "megbékélés évévé" 1997-et; másik rendeletében pedig erősen megszigorította az elnöki határozatok maradéktalan végrehajtását felügyelő rendszer ellenőrzését.
Leváltották Mladicot Biljana Plavsic boszniai szerb elnök a nemzetközi közösség nyomására úgy döntött, hogy meneszti Ratko Mladic tábornokot, a boszniai szerb hadsereg háborús bűnökkel vádolt főparancsnokát és két helyettesét, valamint a teljes vezérkart - megfigyelők szerint a hadseregnek amúgy is csökken a szerepe a lassú, de folyamatos rendezéssel. Plavsic ugyanakkor megköszönte Mladicnak "mindazt, amit a boszniai szerbekért a háború három és fél éve alatt tett". Mladic ellen, aki valószínűleg rejtekhelyen tartózkodik, tavaly novemberben az ENSZ hágai törvényszéke vádat emelt súlyos háborús bűnök elkövetése miatt.
Egyelőre marad a koalíció A szabad demokraták két hét múlva esedékes küldöttgyűlése előtt a párt megyei elnökeinek találkozóján elhangzott: a megyei küldöttgyűlések tapasztalatai alapján a tagok nem támogatják a koalíció újratárgyalását. Pető Iván pártelnök is megerősítette, hogy a küldöttgyűlésnek "nem feladata, hogy a koalíció sorsáról szavazzon". A szocialisták a hét végén Zalában tartottak küldöttgyűlést; az elhangzottakról Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke úgy foglalt állást: "Nincs ok a koalíció jövőjével kapcsolatos aggodalmakra, amíg a fontosabb nyitott kérdésekben folyamatos marad a párbeszéd."
Police Alapítvány: APEH-ellenőrzés Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány felkérte az APEH-et, hogy világítsa át a rendőrséget segítő Police Alapítványt, mert az egymillió forintnál nagyobb összeggel támogatók automatikusan belépőt kaptak a rendőrség objektumaiba, és Pintér "több alkalommal is megakadályozta, hogy az alapítvány támogatói közé nem makulátlan múltú személyek" kerüljenek. Hozzátette: az alapítvány elnöke, Móczár Péter, magánemberként 25 millió forint üzleti kölcsönt kapott Tocsik Mártától. Móczár erre reagálva leszögezte: a kölcsönt a botrány kipattanása előtt visszafizette, és ezt az ügyet "nem etikus" az alapítvány működésével összekapcsolni; kétes személytől pedig nem kaptak anyagi juttatást.
Fiatalok előítéletei A napokban hozta nyilvánosságra a Bar Kochba Intézet a 15-20 év közötti magyar fiatalokat reprezentáló minta alapján végzett felmérésének eredményét. A vizsgálat tárgya az volt, milyen előítéletek, sztereotípiák élnek ma Magyarországon a "más"-nak tekinthető különféle társadalmi csoportokról. A fajgyűlöletről gyűjtött adatok szerint például a cigányok nagyon rossz anyagi, szociális és kulturális helyzete a "többségi" fiatalok 42 százalékát érdekli, míg a zsidó fiataloknak 76 százaléka tartja ezt fontosnak. A "többségi" fiatalok 6 százalékánál a kifejezett zsidóellenesség cigányellenességgel párosul; emellett viszont míg a "többségiek" 28 százaléka látná helyesnek, ha a cigányokat elrekesztenék a magyaroktól, zsidók esetében ezt csak 8 százalék helyeselné.
Iliescu: "magyar veszély" A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Emil Constantinescut támogatja Ion Iliescuval szemben a hét végi elnökválasztáson - döntött az RMDSZ operatív tanácsa. Közben a második forduló előtt Iliescu személyeskedő támadásokat intézett vetélytársa ellen, főképp a Monarchia visszaállításával és a "magyar veszéllyel" rémisztgetve választóit, hozzátéve, hogy az ellenzéki Demokratikus Konvenció a magyar szavazatokért cserébe "alkuba bocsátja" Románia területi egységét. Az elnökválasztás második fordulója előtt egyébként Emil Constantinescu megállapodást írt alá a harmadik helyezett Petre Roman szociáldemokrata pártelnökkel, úgyhogy a magyarok szavazataival vasárnap teljes lehet az ellenzék győzelme Romániában.
Zaire: humanitárius katasztrófa Mintegy egymillió hutu menekült került közvetlen életveszélybe a kelet-zaire-i háború miatt. A Zaire-ban tárgyaló Emma Bonino asszony, az Európai Bizottság humanitárius felelőse megdöbbenését fejezte ki az ENSZ BT azon határozatával kapcsolatban, amely döntött ugyan egy nemzetközi erő odatelepítéséről, de elnapolta az intervenció pontos idejéről és helyéről szóló határozatot. A zaire-i kormány ugyanakkor közölte: nem fogadja az éhínség és kolera sújtotta egymillió ruandai és burundi menekültnek szánt segélyszállítmányokat és az ország területén nem létesít több menekülttábort. Az ENSZ különmegbízottja mindeddig hiába próbálta elnyerni a kinshasai hatóságok beleegyezését védett zónák létrehozásához. Hétfőn ennek ellenére átlépték a ruandai határt az első segélyszállítmányok, célba juttatásuk azonban súlyos nehézségekbe fog ütközni, mivel a menekültek nagy tömegei szétszórtan, az erdőkben bujdosnak.
Roma jogvédők nyílt levele A volt Jugoszlávia területéről a háború során Németországba menekültek "visszadeportálása" ellen tiltakozó nyílt levelet juttatott el a német kormányhoz a European Roma Rights Center (ERRC) nevű roma jogvédő egyesület. A német tartományok belügyminisztereinek egy szeptemberi döntése értelmében kezdték meg egyes tartományok a menekültek hazatelepítését, az ERRC véleménye szerint azonban megengedhetetlen a kollektív visszatelepítés gyakorlata, mert mindenkinek joga van menedékjogi vagy tartózkodási kérelmének egyedi elbíráltatására. Az ERRC hangsúlyozza: a volt Jugoszlávia területéről érkezett romákat a hazatelepítés az átlagosnál is nehezebb helyzetbe hozná, mert az utódállamok egyike sem hajlandó szolidaritást mutatni irántuk - jelentette a Roma Sajtóközpont.
Lemondás és támogatás A népjóléti miniszter - személyes okokra hivatkozva - benyújtotta lemondását, amelyet a kormányfő nem fogadott el. A miniszter két héten belül dönt esetleges távozásáról. Szabó György elismerte: finanszírozási és strukturális válság van az egészségügyben, bár tagadta, hogy megrendült volna a betegellátás biztonsága. A kormány a miniszter lemondását követő ülésén kétmilliárd forinttal megemelte az eladósodott kórházak konszolidációjára szánt összeget, így most összesen négymilliárd áll rendelkezésre erre a célra. A kormány döntése előtti napon a kórházak egyik legnagyobb gyógyszer- és vérkészítmény-szállítója bejelentette: 19 kórháznak nem szállít termékeiből, amíg azok nem rendezik tartozásukat.
Prisztás-gyilkosság: fejlemények A rendőrség Különleges Szolgálatának kommandósai tűzharcot követően elfogtak három kecskeméti férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük van az elmúlt hetek kézigránátos robbantássorozatához. Az akció során lefoglaltak több fegyvert és lőszert; ennek kapcsán több rendészeti szervnél leltárt tartanak annak tisztázására, honnan tűntek el veszélyes fegyverek. A rendőrség már nem zárja ki, hogy a területfelosztási vitán kívül más is állhat a Prisztás-ügy hátterében: lapinformációk szerint bizonyosnak látszik, hogy az alvilág egyik meghatározó csoportjának eltűnt "pénztárnoka" a gengszterháború kirobbanásának fő okozója, mivel több milliárd forintos összeggel nem tudott elszámolni megbízóinak.
Morze
Moszkvában tizenhárom ember meghalt és huszonhat megsebesült, amikor pokolgép robbant egy temetőben, az afgán háborús rokkantszövetség volt vezetőjének síremléke közelében.
Szlovéniában a szavazatok 27 százalékának elnyerésével ismét Janez Drnovsek kormányfő liberális demokrata pártja győzött a vasárnapi parlamenti választáson. Szoros volt a verseny: a jobboldali Néppárt 26 százalékot kapott.
A német rendőrség nagy erőkkel oszlatott fel egy neuburgi újfasiszta gyűlést, amit a zsidóellenes "birodalmi kristályéjszaka" 58. évfordulóján akartak megtartani. 33 személyt őrizetbe vettek.
A krími köztársaság parlamentje felfüggesztette az ukrán igazságügy-minisztérium azon rendeletét, amely szerint fel kell oszlatni minden, a krími helyi törvények alapján bejegyzett pártot. Kijev azonban közölte: csak az alkotmánybíróság szüntetheti meg a rendelkezések hatályát.
Az Ukrán Nemzeti Bank engedélyezte, hogy magánszemélyek külföldi valutát banki átutalással idegen országba helyezzenek. Ezzel ukrán állampolgárok először küldhetnek hivatalosan pénzt külföldre.
Nigériában a hatóságok letartóztatták az Amnesty International emberi jogi szervezet három munkatársát azzal, hogy "bajt kevernek". Ezenkívül kijárási tilalmat rendeltek el a kisebbségi ogoni nép lakta Rivers államban.
Szudánban ma is széles körben dívik a rabszolga-kereskedelem, amelyet részben a kormány patronál - állítja a Nemzetközi Keresztény Szolidaritás nevű szervezet, amely szerint kormányrazziák során gyerekek tízezreit szakítják el családjuktól és kényszerítik őket rabszolgaságra.
Indiában ezernél több halottja van annak a ciklonnak, amely Andhra-Prades államban pusztított. A vihar 200 ezer lakóhelyet rombolt le, az anyagi kár legalább félmilliárd dollár, fokozódik a járványveszély.
Öko
Komoly mennyiségű sugárzó anyag tűnt el egy csecsenföldi orosz radioaktívhulladék-tárolóból. A The Sunday Times című brit lap szerint a plutóniumot és urániumot a háború alatt emelték el a Radon nevű feldolgozóüzemből. Csecsenföldön ezen kívül még 21 ipari létesítményben tárolnak sugárzó anyagot.
Radioaktív szennyeződés szivárog a Bering-tengerbe az egyik legnagyobb amerikai atomrobbantás színhelyéről, az Alaszkától nyugatra fekvő Amchitka-szigetről. A Greenpeace szerint a szivárgás oka az, hogy a robbantást a földfelszínhez túl közel hajtották végre.
CIA-dokumentumok bizonyítják állítólag, hogy az Öböl-háborúban sok ezer amerikai katonát tettek ki vegyi fegyver hatásának. Két volt amerikai hírszerző szerint azonban a CIA és a Pentagon vezetői el akarták tussolni az ügyet.
Környezetvédők agresszív propagandának tartják a McDonald´s európai marketingstratégiáját. Az Ökopress jelentése szerint a cég brit iskolákban "hamburgerutalványokat" osztott szét, amihez PR-brosúrát mellékeltek. A McDonald´s ezenkívül a hulladékgazdálkodásról is kiadott egy oktatási csomagot.
Az alumínium vagy fehérbádog italosdobozok visszaszorítására több módszer is lehetséges - állítja a Hulladék Munkaszövetség. Az USA-ban és Angliában visszagyűjtő automatákkal kísérleteznek, Svédországban kötelező betétdíjat, Franciaországban és Olaszországban részleges tiltást alkalmaznak.
Génmanipulált amerikai szója kirakását próbálták megakadályozni környezetvédők Belgiumban. A Greenpeace úgy látja: a szóját egy vegyipari cég géntechnológiai manipulációnak vetette alá, hogy ellenállóvá tegye egy gyomirtó iránt. A cég szerint a szójafajta nem káros az egészségre.
Kaliforniában 56:44, Arizonában 65:35 arányban népszavazási többséget kapott az az elképzelés, hogy orvosi célokra legalizálják a marijuana használatát. Ezentúl nem lesz büntethető az az orvos, aki páciensének marijuanát ír fel bizonyos betegségek gyógyszereként.
