Rátóti: Nincs szükség világnézeti képzésre az SZFE-n

  • narancs.hu
  • 2022. február 1.

Belpol

A Színház- és Filmművészeti Egyetem új rektora egykori osztályfőnökéről, a „markánsan kommunista színházalkotóként” számon tartott Horvai Istvánról is nyilatkozott.

Rátóti Zoltán lett a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora,  a Jászai-díjas érdemes és kiváló művész hétfőn vette át Áder János köztársasági elnöktől a megbízást.

A HVG emlékeztet, hogy nagy verseny nem zajlott a tisztségért. Rátóti egyedüli jelölt volt, és tagja a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumának, annak a testületnek, amely a kinevezéséről döntött. A kuratóriumi elnök Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, vagyis a munkahelyi főnöke Rátótinak.

A Magyar Nemzet által készített interjúban az új rektor azt mondja, korábban nem készült az SZFE rektori tisztségére. Színészi, olykor rendezői és színházvezetői feladatokban gondolkodott, bár ha felkérték volna, hogy oktasson az egyetemen, annak örült volna, mert mindig is számított a szakmában, hogy ki tanít ott. 

?llamf?i kinevez?s

 
Rátóti Zoltán átveszi a rektori kinevezést Áder János köztársasági elnöktől.   Fotó: MTI/Bruzák Noémi
 
 
 

A Magyar Nemzet szóba hozza, hogy Rátóti „régóta szálka a balliberális színházi értelmiség szemében, mirt »tribünös«”, vagyis a tribünre kiállva támogatta 2002-ben az Orbán-kormányt.  A színész emlékeztet, ma már elképzelhetetlen volna, ami akkor még számára is természetes volt, hogy délelőtt a Kossuth téren állt, este pedig vendégművészként premierje volt a Madách Kamara Színházban.  

Szerinte butaság azt képzelni, hogy az egyetem most keresztény szellemiségű lesz, nincs szükség irányított világnézeti nevelésre a szakmai oktatás mellett. „Persze a világnézet fontos, de inkább példamutatásra kell törekedni, aminek nevelő hatása lehet. Végeredményben pedig a diákok akarjanak példaképekké válni, mint saját korában Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc vagy Ruttkai Éva volt” – mondta.

Az előző SZFE vezetés számára viszont szerinte is fontos volt egyfajta „egyoldalú világnézeti nevelés (...) Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jobboldalhoz köthető művészek nem kaptak tanári pozíciókat. Valamint emlékszünk, hogy az SZFE-botrányban megnyilvánuló hallgatók komoly »előnevelésben« részesültek, mindegyikük a kormányt és a kormány politikáját támadta. Ezt a befolyásolást nem tartom megfelelőnek. Az egészséges kezdeményezésekre, értékekre nyitottnak kell lenni. Hangsúlyozom, az egészségesekre. El kell ismerni, hogy évtizedeken keresztül rengeteg tehetséges, nagyszerű művész került ki a színházi, a filmes és a televíziós pályára. A következő időszak fontos feladata egymás tehetségének elfogadása.”

Rátótinak Huszti Péter 1994 és 2001 közötti rektori működése alatt tetszett igazán az egyetem működése.

Arról is beszél, hogy Horvai István osztályába járt a nyolcvanas években, és bár Horvait Major Tamáshoz hasonlóan markánsan kommunista színházalkotóként tartják számon, ő ebből hallgatóként semmit sem vett észre, nem zajlott a szakmai órákon ideológiai képzés. „Szarvas Józseffel vállaltan hangoztatjuk, hogy Horvai István és Kapás Dezső szellemi hagyatékát igyekszünk továbbvinni” – mondja az új rektor. Ez pedig abban áll, hogy az egyetem szellemisége a figyelemre és a bizalomra épül, személyre szabott oktatás zajlik, aktív, sikeres művészek részvételével. Neki az lesz a feladata, hogy az oktatáshoz minél több lehetőséget biztosítson, „közben megtartva az intézményt abban a mederben, amelyben csak a művészetről, a tehetség kibontakoztatásáról szóló élet folyhat.”

Leadkép: Berettyén Nándor és Rátóti Zoltán Robert Bolt Egy ember az örökkévalóságnak című drámájának próbáján a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.