Reagált Gulyás, Schilling és Vágó, a „három zavargó” Németh Szilárd vádjaira

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 12.

Belpol

Büszkék magukra, a fideszesek pedig paranoiások és félnek.

Reagáltak a megvádolt aktivisták, miután ma a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén Németh Szilárd megnevezte

Gulyás Mártont, Schilling Árpádot és Vágó Gábort

mint afféle felforgatókat, lehetséges zavargókat, majd azt fejtegette a sajtónak, hogy a titkosszolgálatok is megerősítették, hogy ők hárman erőszakos eszközökkel akarják ősszel elmozdítani helyéről a kormányt, írta meg a 24.hu. Részleteket a titkosszolgálati értesülésekről nem árult el a Fidesz alelnöke, ráadásul a bizottsági ülés tartalmát 2026-ig titkosították is. A bizottság ellenzéki tagjai szerint viszont nincsenek bizonyítékok, Németh nem mond igazat.

Gulyás Márton a 444-nek azt mondta: „Még soha nem tüntetett ki így az államom.” És hozzátette, szombatra egy beszélgetést szervez Vágóval és Schillinggel közösen, Háttérhatalom címmel. Schilling Árpád a délután elhangzottakra a lapnak úgy reagált: „Itt látjuk, hogy kilóra eladják az országot az oroszoknak, és én vagyok a nemzetbiztonsági kockázat?”

Vágó Gábor pedig a blogján kommentálta Németh Szilárd szavait: „Mi volt nekem a bűnöm, hogy felforgató lettem? Népszavazást indítottam, és ennyire berosáltak a korrupciós bűnök elévülési idejének a megnövelésétől? Tüntetést szerveztem Felcsútra, és felborítottam a főfalu békéjét? Felszólaltam különböző demonstrációkon, és mindenhol azt hirdettem, hogy szervezetten kell leváltani a kormányt, de ne a düh és a harag vezéreljen? Nem tudom, mikor rúgtam el náluk a pöttyöst, de büszke vagyok rá.” Szerinte a fideszesek paranoiásak, és ez nem jelent mást, mint hogy félnek. „Ha valaki itt a nemzet biztonságára fenyegetést jelent, az Németh Szilárd az együgyűségével, Kövér László a paranoiájával, Szijjártó Péter a kiskakas-mentalitásával, Mészáros Lőrinc a harácsolásával, és Orbán Viktor a hatalommániájával.”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.