Bírságlázban – Rendőröké az Aranysárhányó-díj

Belpol

A legértékesebb földre került zsebkendő és a legdrágább bicikli. A cigányok számára az érték lassan szabálysértési bírságban mérhető, a rendőri vegzálás helyenként hihetetlen méreteket ölt. A rendőri ügybuzgalmat Aranysárhányó-díjjal jutalmazzák: a Roma Sajtóközpont Nincs rajtuk kalap! projektjének záróeseményén jártunk.

Romákkal szembeni szabálysértési bírságolási gyakorlatot vizsgált az elmúlt hónapokban a Roma Sajtóközpont (RSK). Az eredmény lesújtó: atrocitássorozatot és durva méreteket öltő nyomásgyakorlást találtak. Egy új, pitiáner módja van ugyanis most már jó ideje a cigányok vegzálásának vidéken – főleg a mélyszegény településeken –, ahol apró-cseprő dolgokért boldog-boldogtalant megbüntetnek. Ha biciklin ül, azért, ha gyalog jár, azért. Abszurd és kirívó példákat gyűjtött össze az RSK, amelyeket az Indexen szavazásra is bocsátottak. A legtöbb szavazatot kapott, elképesztő szabálysértési eljárást kiszabó, illetve az ügyet lefolytató rendőrkapitányságnak ítélték oda az Aranysárhányó-díjat.

A célzott bírságolás nem új dolog, a jelenség azonban olyan mértékben erősödött fel, és olyan hihetetlen sztorikat eredményezett, hogy alig akartunk hinni a fülünknek.

false

 

Fotó: vs.hu/Hirling Bálint

Például: „Alexandra egyedül neveli 2 éves kisfiát, akit krónikus betegsége miatt folyamatosan vizsgálatokra kell hordania. A Borsod megyei Olaszliszkán élő húszéves nőt néhány hónapja egy nap alatt kétszer is megbüntették a rendőrök, mert az átlagnál szélesebb babakocsijával nem fért el a járdán a kirakott kukák miatt, és az úttesten tett meg pár métert. Később a zebra nélküli úton áttolta a babakocsit az út egyik oldaláról a szemközti járdára. A rendőr mindkét esetben megbüntette 10 és 15 ezer forintra.”

Több mint ötven településről közel száznegyven kirívó eset jutott az RSK tudomására. Sőt azt mondják, terepmunkájuk során kiderült, hogy mindez csak a jéghegy csúcsa, mert Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön bármely, romák által sűrűn lakott településen szinte alig találni olyan felnőttet, aki ne kapott volna már valamilyen bírságot. Olyan cselekedetekért is büntetést lehet kapni – ilyen a lapos bicikligumi, a macskaszem hiánya, az út rossz oldalán gyaloglás vagy az útszéli gallygyűjtés –, amelyekért akármelyik nagyobb település lakosaként gyakorlatilag elképzelhetetlen a bírságolás. A gyakorlat néhol egészen egyszerű: a cigánytelep bejáratánál állnak a rendőrök, és várják, hogy mikor történik valami, amiért már írható is a bírság. Az ügyek több esetben finoman szólva problémásak, mert sokszor a büntetés mértéke vagy annak indokoltsága erősen kérdéses, míg természetesen vannak olyan esetek, amikor a szabálysértési bírság teljesen indokolt.

false

 

Fotó: vs.hu/Hirling Bálint

Az RSK hétfőn kora délután hirdette ki a VIII. kerületi Grundon, hogy az Aranysárhányó-díjat a budaörsi rendőrkapitányság kapta a több mint 16 ezer szavazatot kapott sztoriért, amely szerint Tamást azért bírságoltak meg 50 ezer forintra, mert elejtett – vagy eldobott, ez lényegében mindegy is – egy zsebkendőt. Igen, egy darab zsebkendő földre kerülése miatt kapott ekkora büntetést, amelyet anyagi helyzete miatt – mivel nem tudja kifizetni a bírságot – le kell ülnie – ez összesen 10 nap lesz. Kiszámolták, hogy az az egy darab zsebkendő körülbelül 5 forintba kerül, a köztisztasági szabálysértési bírság 50 ezer forintja miatti 10 nap börtönköltsége pedig finoman szólva jelentősebb összeg ennél.

A Piliscsabán történt, de Budaörsön lefolytatott ügy nyertes rendőrkapitánysága természetesen nem vett részt a sajtótájékoztatón, így a szuper díjat más úton juttatják majd el a méltó tulajdonosoknak.

Az eseményen Setét Jenő és Suri Szilvia, az RSK munkatársai meséltek a tapasztalataikról, amelyet két férfi hangos párbeszéde szakított félbe. Egy barna hajú, szakállas férfi egy kicsit odébb ülő kockás inges másikat erélyesen arra utasított, hogy azonnal hagyja el a helyszínt, mert viselkedésével – egy korsó sör mellett csöndben figyelt – zavarja a rendezvényt és annak résztvevőit. Az abszurd móresre tanítás szituatív megjelenítését a Krétakör két színésze, Ördög Tamás és Terhes Sándor végezte el. A performansz olyan jól sikerült, hogy még a jelenlévők is beszálltak a cselekménybe.

Azonban az eseménynek volt egy másik apropója is: elárverezték Magyarország „legdrágább bringáját”, amelyet Nagy Tibor azért bocsáttatott licitre, mert 175 ezer forintnyi bírságot gyűjtött össze a járgánnyal. A licitet Novák Péter vezette, a tétek egészen jól alakultak, amikor 8 nap börtönnyi volt a tét, az már elég jónak számított, többen hosszan licitáltak. Végül a bicikli 56 ezer forintért kelt el, az új tulajdonos pedig Zubek Adrienn, a Stúdió K Színház ügyvezető igazgatója, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) elnöke lett.

A cigányok életének megnehezítését szolgáló szabálysértési intézkedésekkel kapcsolatban a szervezők az egyik legfontosabb dolognak azt tartják, hogy ezek a történetek minél több emberhez eljussanak. A jogvédők ajánlásokat fogalmaznak meg az ORFK felé, míg kerékpárosklubok alkatrészeket ajánlottak fel az RSK munkatársain keresztül az érdekelteknek. A vegzált személyek pedig csak reménykedhetnek, hátha legközelebb nem őket találják a legjobban megszívathatónak.

Figyelmébe ajánljuk