Bírságlázban – Rendőröké az Aranysárhányó-díj

Belpol

A legértékesebb földre került zsebkendő és a legdrágább bicikli. A cigányok számára az érték lassan szabálysértési bírságban mérhető, a rendőri vegzálás helyenként hihetetlen méreteket ölt. A rendőri ügybuzgalmat Aranysárhányó-díjjal jutalmazzák: a Roma Sajtóközpont Nincs rajtuk kalap! projektjének záróeseményén jártunk.

Romákkal szembeni szabálysértési bírságolási gyakorlatot vizsgált az elmúlt hónapokban a Roma Sajtóközpont (RSK). Az eredmény lesújtó: atrocitássorozatot és durva méreteket öltő nyomásgyakorlást találtak. Egy új, pitiáner módja van ugyanis most már jó ideje a cigányok vegzálásának vidéken – főleg a mélyszegény településeken –, ahol apró-cseprő dolgokért boldog-boldogtalant megbüntetnek. Ha biciklin ül, azért, ha gyalog jár, azért. Abszurd és kirívó példákat gyűjtött össze az RSK, amelyeket az Indexen szavazásra is bocsátottak. A legtöbb szavazatot kapott, elképesztő szabálysértési eljárást kiszabó, illetve az ügyet lefolytató rendőrkapitányságnak ítélték oda az Aranysárhányó-díjat.

A célzott bírságolás nem új dolog, a jelenség azonban olyan mértékben erősödött fel, és olyan hihetetlen sztorikat eredményezett, hogy alig akartunk hinni a fülünknek.

false

 

Fotó: vs.hu/Hirling Bálint

Például: „Alexandra egyedül neveli 2 éves kisfiát, akit krónikus betegsége miatt folyamatosan vizsgálatokra kell hordania. A Borsod megyei Olaszliszkán élő húszéves nőt néhány hónapja egy nap alatt kétszer is megbüntették a rendőrök, mert az átlagnál szélesebb babakocsijával nem fért el a járdán a kirakott kukák miatt, és az úttesten tett meg pár métert. Később a zebra nélküli úton áttolta a babakocsit az út egyik oldaláról a szemközti járdára. A rendőr mindkét esetben megbüntette 10 és 15 ezer forintra.”

Több mint ötven településről közel száznegyven kirívó eset jutott az RSK tudomására. Sőt azt mondják, terepmunkájuk során kiderült, hogy mindez csak a jéghegy csúcsa, mert Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön bármely, romák által sűrűn lakott településen szinte alig találni olyan felnőttet, aki ne kapott volna már valamilyen bírságot. Olyan cselekedetekért is büntetést lehet kapni – ilyen a lapos bicikligumi, a macskaszem hiánya, az út rossz oldalán gyaloglás vagy az útszéli gallygyűjtés –, amelyekért akármelyik nagyobb település lakosaként gyakorlatilag elképzelhetetlen a bírságolás. A gyakorlat néhol egészen egyszerű: a cigánytelep bejáratánál állnak a rendőrök, és várják, hogy mikor történik valami, amiért már írható is a bírság. Az ügyek több esetben finoman szólva problémásak, mert sokszor a büntetés mértéke vagy annak indokoltsága erősen kérdéses, míg természetesen vannak olyan esetek, amikor a szabálysértési bírság teljesen indokolt.

false

 

Fotó: vs.hu/Hirling Bálint

Az RSK hétfőn kora délután hirdette ki a VIII. kerületi Grundon, hogy az Aranysárhányó-díjat a budaörsi rendőrkapitányság kapta a több mint 16 ezer szavazatot kapott sztoriért, amely szerint Tamást azért bírságoltak meg 50 ezer forintra, mert elejtett – vagy eldobott, ez lényegében mindegy is – egy zsebkendőt. Igen, egy darab zsebkendő földre kerülése miatt kapott ekkora büntetést, amelyet anyagi helyzete miatt – mivel nem tudja kifizetni a bírságot – le kell ülnie – ez összesen 10 nap lesz. Kiszámolták, hogy az az egy darab zsebkendő körülbelül 5 forintba kerül, a köztisztasági szabálysértési bírság 50 ezer forintja miatti 10 nap börtönköltsége pedig finoman szólva jelentősebb összeg ennél.

A Piliscsabán történt, de Budaörsön lefolytatott ügy nyertes rendőrkapitánysága természetesen nem vett részt a sajtótájékoztatón, így a szuper díjat más úton juttatják majd el a méltó tulajdonosoknak.

Az eseményen Setét Jenő és Suri Szilvia, az RSK munkatársai meséltek a tapasztalataikról, amelyet két férfi hangos párbeszéde szakított félbe. Egy barna hajú, szakállas férfi egy kicsit odébb ülő kockás inges másikat erélyesen arra utasított, hogy azonnal hagyja el a helyszínt, mert viselkedésével – egy korsó sör mellett csöndben figyelt – zavarja a rendezvényt és annak résztvevőit. Az abszurd móresre tanítás szituatív megjelenítését a Krétakör két színésze, Ördög Tamás és Terhes Sándor végezte el. A performansz olyan jól sikerült, hogy még a jelenlévők is beszálltak a cselekménybe.

Azonban az eseménynek volt egy másik apropója is: elárverezték Magyarország „legdrágább bringáját”, amelyet Nagy Tibor azért bocsáttatott licitre, mert 175 ezer forintnyi bírságot gyűjtött össze a járgánnyal. A licitet Novák Péter vezette, a tétek egészen jól alakultak, amikor 8 nap börtönnyi volt a tét, az már elég jónak számított, többen hosszan licitáltak. Végül a bicikli 56 ezer forintért kelt el, az új tulajdonos pedig Zubek Adrienn, a Stúdió K Színház ügyvezető igazgatója, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) elnöke lett.

A cigányok életének megnehezítését szolgáló szabálysértési intézkedésekkel kapcsolatban a szervezők az egyik legfontosabb dolognak azt tartják, hogy ezek a történetek minél több emberhez eljussanak. A jogvédők ajánlásokat fogalmaznak meg az ORFK felé, míg kerékpárosklubok alkatrészeket ajánlottak fel az RSK munkatársain keresztül az érdekelteknek. A vegzált személyek pedig csak reménykedhetnek, hátha legközelebb nem őket találják a legjobban megszívathatónak.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?