Rétvári Bence a magyar népmeséket veti be a migránsok ellen

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 28.

Belpol

Aki nem értékeli a hamuban sült pogácsát, az az európai civilizációra tör.

„A budapesti Mesemúzeum sikerét látva az országban összesen 14 helyen nyílik NépmesePont, melyek fenntartását a kormány három évig vállalja” – jelentette ki Rétvári Bence pénteken.

Az MTI tudósítása szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a tatabányai NépmesePont megnyitóján vett részt, és szónoklatának további részében kijelentette: „Azért fogjuk a magyar nemzeti kultúrát erősíteni, mert ha bármi elvész a magyar népmesekincsből, az európai kultúra lesz ezáltal szegényebb” és „aki ezt nem értékeli, az az európai kultúrát teszi gyengébbé, ezzel

teret nyit annak, hogy bármilyen más civilizáció vagy kultúra elfoglalja

annak a nemzeti, keresztény kultúrájú európai civilizációnak a helyét, amelyben mi élünk és élni szeretnénk”.

Amúgy a kormány EU-s forrásból csaknem 1,2 milliárd forintot különített el „a magyar népmesekincs továbbadását és a gyerekek kompetenciafejlesztését szolgáló NépmesePontok létrehozására”, melyeknek működéséről sajna nem tesz említést az MTI tudósítója.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.