Az LMP-s Sallai R. Benedek csúcsra járatta a tahóságot

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 28.

Belpol

Kazahsztánból üzent.

„Változatos, vérmérsékletük szerinti stílusban bírálták” az LMP FB-csoportjában Sallai R. Benedeket, aki ismét eljárást kezdeményezett Szél Bernadett ellen, egyebek mellett azért, mert bírálta azt, hogy az LMP EP-képviselője, Meszerics Tamás nem szavazott a Sargentini-jelentésről.

A hvg.hu most arról számolt be, hogy Sallai lépését némely elvtársa nem vette jó néven, és ezt a párt zárt, belső levelezésre használt Facebook-csoportján keresztül meg is üzenték neki.

Sallai válasza nem késett sokat. Kazahsztánból üzent, a portál szerint ezt: „Idióták és gyüttmentek leveleire/kérdéseire nem válaszolnék, tudtommal tag vagyok jelenleg, jogom van megkérdőjelezni bárkinek a döntéseit/lépéseit a közösségen belül”, sorait pedig ezzel zárja: „aki rendszeresen szivárogtat, az az anyukáját ejtse teherbe apukája ravatalán.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.