Rühfertőzés tört ki a máltaiak idősotthonában

Belpol

A dunaföldvári Gondviselés Háza Napsugár Idősek Otthonában több demens beteg fertőződött meg, ápoló is elkapta. A fertőzéssel kapcsolatban a megyei tisztifőorvosnak feltett kérdéseink után vizsgálat indult.

Megerősítette lapunk információit a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, hogy a fenntartásukban működő dunaföldvári Gondviselés Háza Napsugár Idősek Otthonában rühfertőzés történt.

A Narancs.hu úgy tudja, demens, magatehetetlen ápoltak fertőződtek meg november végén, december elején. Információink szerint nem csak ápoltak szenvedték el a fertőzést, hanem gondozók is. A fertőzésről megkérdeztük a Tolna megyei tisztifőorvost, értesültek-e róla, intézkedtek-e bármit. Múlt héten érkezett válaszuk szerint a kormányhivatal jelenleg kivizsgálást tart az ügyben, részletes tájékoztatást a későbbiekben tudnak adni.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is megkérdeztük a fertőzésről. „A dunaföldvári Gondviselés Háza Napsugár Idősek Otthonában

2024. december 18-án észleltek rühfertőzést a dolgozók, ami 92 lakóból 5 embernél jelentkezett.

Az érintett lakókat háziorvos megvizsgálta, és elrendelte a kezelésüket, amit megkaptak. A fertőzés két lakószobában jelent meg, ezekben a ruházatot, az ágyneműt, az ágyak matracait, és minden, a fertőzés terjesztésére alkalmas textíliát fertőtlenítő mosással megtisztítottak, illetve gőztisztítóval kezeltek, válaszunk elküldésééig visszafertőzés nem történt, és egyetlen dolgozó sem fertőződött meg” – írták január 2-án.

Az intézmény működését ismerő forrásunk arról számolt be, már november közepén megjelent a rüh, több ápoló is megfertőződött,

amiről az intézmény vezetőinek is tudomása volt. Volt olyan beteg, aki a tisztító fertőtlenítés ellenére heteken belül visszafertőzött.

Úgy tudjuk, az egyik demens ápoltat a rühfertőzés veszélye miatt nem merte hazavinni karácsonyozni a családja.

A fertőzés forrásáról a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az közölte, nem az otthon falain belül indult el, feltehetően látogatókkal, vagy eltávozásról visszatérő lakókkal került be az intézmény zárt rendszerű működésébe. Ezt az állítást forrásunk kétségbe vonja; szerinte a fertőzés belső eredetű lehetett, mivel visszafertőződés történt decemberben, azután is, hogy Linimentummal lekenték több alkalommal a betegeket. A fertőzés történetéről azt állítja, azt követően vált egyértelművé, és azt követően rendelték el a betegek kezelését, hogy az egyik ápoló jelezte fertőzöttségét.

Megkérdeztük a fenntartót, takarékossági okokból valóban elrendelték-e, hogy 30 fokon mossanak az otthon mosodájában. Ezt nem cáfolták kategorikusan, kérdésünkre azt közölték: „a gépek beállítását a ruhák szennyeződésének jellege és mértéke alapján határozzák meg, ebben az utóbbi időben semmilyen változás nem történt”.

Az otthon honlapján arról vall, az intézmény kiemelkedő szakmai színvonalú szociális és egészségügyi létesítmény, amely családias légkörben, nagy körültekintéssel és szakértelemmel ápolja és gondozza lakóit. 2023-as beszámolójában külön kiemeli a demens betegekkel való törődés fontosságát, akik aztán decemberben elszenvedték a fertőzést. Mint írják, a demens ápoltak 100 százaléka önállásra képtelen, ezért a napi gondozási teendők mellett életkoruk és betegségük kapcsán fokozott odafigyelésre és mentálhigiénés ellátásra szorulnak.

Megkérdeztük az intézmény vezetőjét is, aki nem reagált kérdéseinkre.

Ahogy a Máltaiak kérték, úgy szavaztak

A négyszintes, anno orosz laktanya épületében működő otthont korábban az önkormányzat működtette, amely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kérésére 2022 júliustól tíz évre átadta az intézményt. A képviselő-testület 2022 áprilisi döntése előtt azonban vita alakult ki arról, érdemes-e átadni az otthont a máltaiaknak. Jákli Mihály képviselő azt kérdezte, egyáltalán miért gondolkozik a képviselő-testület a kiszervezésen. Véleménye szerint nem akkora teher ez Dunaföldvár költségvetésében. A szavazás előtt felmerült benne képviselő-társai érintettsége is. Javasolta, hogy akik érintettek lehetnek az ügyben, jelentsék be. Bár nem nevesítette, egyfelől Jákli Viktorra, a helyi máltai önkéntes csoport vezetőjére, és Lipták Tamás képviselőre utalhatott. Lipták akkor az ügyrendi, közrendvédelmi és jogi bizottság elnöke volt, ma már alpolgármester, a dunaföldvári máltás támogató szolgálat intézményvezetője. Együtt fogadta a máltai táborozókat tavaly augusztusban Jákli Viktorral, aki saját birtokán látta vendégül a gyerekeket, bemutatva sertés- és a szarvasmarha telepét, majd ebéddel vendégelte meg őket. Lipták Tamás a képviselő-testületi vitában kijelentette, az ügyben érintettsége nem áll fenn, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat évek óta jól működő szervezet, a kiszervezéssel az otthon nem járna rosszul.

A képviselő-testületben az átadáspártiak voltak végig többségben. Kiss Lajos Csaba képviselő szintén támogatta az átszervezést. „Ez a szervezet direkt szociális feladatok ellátására szakosodott, így sokkal jobban átlátják, mire van az otthonnak szüksége” – érvelt ő is a máltaiak mellett. A máltaiaknak azt is sikerült elérniük, hogy a 2032-ig szóló haszonkölcsön-szerződést úgy kössék meg, hogy az ingatlan nettó forgalmi értékének 5 százaléka helyett csak 2 százalékát kelljen évente felújításra költeniük. Jónás Gergely, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Dunántúli Régiójának vezetője hatásosan érvelt a szavazás előtt: kijelentette, céljuk egy jól működő intézmény működtetése, a 2 százalék 5 százalékra való emelését azonban nem tudja 100 százalékosan garantálni. Széles János képviselő erre vonatkozó javaslata, amely az önkormányzati ingatlanvagyon gyarapítását szolgálta volna, a 9 fős testületben 6 nem szavazatot kapott a dunaföldvári képviselőktől. Az otthon átadását viszont 6 igen szavazattal támogatták.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.