Így mernek ma nagyot álmodni a Dél-Alföldön

Hídverők

Belpol

Rendes híd kell a Tiszára az 1946 óta üzemelő ponton helyett – erről tárgyalt a 15 és fél ezres Csongrád képviselő-testülete egy kormánypárti képviselő javaslata alapján. Mindenki támogatta az ötletet, de ironizáltak is rajta: nem hiszik, hogy a Versenyképes Járások Program hazájában lehet ebből valami.

Tessék a ponton helyett rendes hidat építeni Csongrádnál a Tiszán, hadd létesüljön állandó összeköttetés a 22 ezres csongrádi és a 32 ezres kunszentmártoni járás között – ezzel a javaslattal fordult a kormányhoz a csongrádi képviselő-testület augusztus 28-án.

Csongrádnál a Tisza túloldalán torkollik be a Hármas-Körös. A torkolattól délre, Szentes felé van híd 1903 óta. A Körös-torkolattól északra található Tiszazug felé 1896-tól 1944-ig fahíd, 1946 óta pontonhíd vezet Csongrádról a túlpartra. Fém úszóműveken álló, pallókkal borított, 7,5 tonna teherbírású alkotmány, amelyen egyszerre egy irányban haladhat a forgalom. Közlekedési lámpák működnek a két parton. Ha hajó jön, szét kell nyitni a pontont. Ősszel vagy magas vízállás esetén szintén szétbontják, hogy az uszadék ne tegyen benne kárt. Ez idő alatt motoros komp vagy dereglye közlekedik a két part között. Ködben egyik sem. Akiknek a túloldalon van dolguk, olyankor Kunszentmárton – a Körösön ott van a legközelebbi híd – és Szentes felé kerülnek vagy ötven kilométert.

Versenyképtelen járások

Az állandó hídról szóló előterjesztést két tanulmány egészítette ki. Az egyiket Malik László (Fidesz–KDNP) önkormányzati képviselő, építésztervező készítette, a másikat Fekete János, a KDNP helyi elnöke. Malik munkája (Vidék- ill. területfejlesztési terv Csongrád és a Tiszazug vonatkozásában) a „köldökzsinór”, a „fejlesztési tengely” és a „növekedési tengely” kifejezéseket használja a vágyott összeköttetésre. Ez nem tudományos munka, nem hatástanulmány, egy lakossági igény megfogalmazása. Malik vállalja, hogy álmodik: „Mert én még tudok és véleményem szerint indokoltan.” Azzal érvel, hogy ez a beruházás Csongrád és a túloldali Tiszazug fejlődéséhez nagyban hozzájárulhatna. Szabadon áramlana a munkaerő, a tőke, és a diákok is könnyebben utaznának Szolnok, Szarvas, Debrecen felé. Megjegyzi, hogy két sorstárs – két háttérbe szorult térség – fogna itt össze a természetes akadályt képező folyó két partján.

Malik szerint nem föltétlenül a pontonhídnál kellene állandó hidat építeni, jobb lenne úgy, ha a csongrádi ipari területnél lévő körforgalomhoz csatlakozna. A Tiszazug területén praktikus lenne építeni a hídig egy másodrendű utat, amely a kunszentmártoni autópálya-felhajtóig vezetne. A Tiszazugon áthalad az M44-es, amelynek Kunszentmárton közelében és Tiszakürtnél van felhajtója. Ezzel Csongrád is negyedórányi távolságra kerülne az M44-estől. Elérhető lenne a városból a túloldalon a többi közt Szelevény (924 lakos), Csépa (1581), Tiszasas (985), Cserkeszőlő (2101), Kunszentmárton (7159). A kilencezres Tiszaföldvár 35 kilométerre lenne közúton, a tizenötezres Szarvas is csak 46 kilométerre. Ennek azért lehet jelentősége, mert a Csongrád mellett működő Mars gyár a Tisza csongrádi oldalán már 40 kilométeres körből szállítja busszal munkába a dolgozóit. A Tiszazugból is megindulhatna errefelé a hivatásforgalom, ez Szarvast is beleértve 43 ezres lélekszámú területet jelent. Malik szerint az is jó lenne, ha az „ezer éve” megtervezett csongrádi vízlépcsőt (lásd: Ha megáll a Tisza, Magyar Narancs, 2023. január 18.) véletlenül mégis megépítenék. Malik szerint bár az eredeti tervekben ott híd is szerepelt, de szerinte ezt a két funkciót külön kell választani, az esetleges duzzasztótól távolabb épüljön híd.

Fekete János KDNP-elnök dolgozatából az derül ki, hogy miközben „napjainkban egyre inkább a kormányzati politika fókuszába kerülnek a versenyképes járások”, itt két, versenyképtelennek tűnő járással van dolgunk.

 
Léccel-szöggel eszkábálva
A szerző felvétele
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.