Adórendszercsapdában a Tisza

Aknamezőn lépkedve

Belpol

Óvatosan a progresszív adóztatás irányába mozdul el a Tisza. Ingoványos terep ez, pedig semmi nem ártott annyit az alacsony jövedelműeknek, mint az egykulcsos adó – és kevés dolog használna annyira a társadalomnak, mint a többkulcsos rendszer.

Aljas, de választási szempontból hasznos húzás lehet, hogy a Fidesz a személyi jövedelemadó (szja) kérdését a rá jellemző módon hozta be a kampány nyitányában. Eddig ugyanis a kormánypártnak nem sikerült megtalálnia azt a témát, amelynek révén diktálni tudja a tempót. A jövedelemadóval más lehet a helyzet. Mindez azért tragikus, mert miközben az adórendszer szakmai szempontból igencsak problémás és mindenképp változtatásra érett, politikai öngyilkossággal érhet fel hozzányúlni.

Ennek ismeretében a Tisza igencsak óvatosan kezeli a jövedelemadózást, a Fidesz pedig a korábban már megszokott riogatással igyekszik kizárni annak a lehetőségét, hogy normális és értelmes vita alakulhasson ki a témában. Ez az eljárás jól megy a Fidesznek – még ma is élénken él mindenkiben, ahogyan a szocialista Lendvai Ildikó, mintha hülyékhez beszélne, szótagolva mondja, hogy Orbán Viktor is megértse, nem lesz gáz-ár-e-me-lés. Az előzményekre viszont kevesebben emlékeznek: az akkori kampányban a Fidesz egyszer csak ezerrel kezdte nyomatni, hogy az MSZP gázáremelésre készül, és ezzel kizárt minden racionális megközelítést. A módszer ezúttal is hasonló, és a Fidesz most elérte, hogy a Tisza ugyancsak szótagolja: nem lesz adóemelés. Holott kellene, hogy legyen.

Az egykulcsos adó valódi hatása

A Fidesz 2010-es hatalomra lépése után gyorsan szétütötte a szocialista kormányok progresszív jövedelemadó-rendszerét. Ez két dolgot jelentett: egyrészt a 2012-es adóévtől eltörölték a magasabb jövedelmeket jobban adóztató magasabb kulcsot, valamint megszüntették az adójóváírás intézményét. Kezdjük az egyszerűbb előbbivel.

A jövedelemadó felső kulcsa, ami elvben a nagyon gazdagok adóztatását célozná, 2008-ig 36 százalék volt, a sávhatárt pedig az átlagbér környékén húzták meg. Így a KSH által mért átlagbér is már a felső kulcs szerint adózott – és mert az adóbevallásokból kiszámított átlagbér még békanyálon alatta volt, a hajdani kormány szeretett arra hivatkozni, hogy no lám, nem adózik az átlagbér a felső kulcsban. Ja, tényleg nem.

A Bajnai-kormány 2009-ben és 2010-ben ezen úgy próbált változtatni, hogy a felső sávot valóban kitolták arra a szintre, ami az átlagember számára már elérhetetlen volt, és a felső adókulcsot is levitték 32 százalékra – de ezt sajnálatos módon sikerült az úgynevezett szuperbruttóval is összekombinálni. A szuper­bruttó a munkáltatói járulékokkal együtt számított adóalap, ami értelemszerűen magasabb, mint az addig használatos sima bruttó: ennek az lett a következménye, hogy bajosan lehetett eligazodni azon, hogy a nettó fizetésed a sáveltolás és az adókulcscsökkentés után emelkedett-e vagy nőtt. De a rendszer nem is tudta kifutni magát, hiszen 2011-ben a Fidesz két lépésben bevezette az egykulcsos adót. Két évig meghagyta a szuperbruttós számítást, majd 2013-tól visszatért a sima bruttós számításhoz – ez van ma is, azzal a különbséggel, hogy a kezdeti 16-ról 15 százalékra csökkent a jövedelemadó kulcsa.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.