„A hajléktalanság betiltása ugyanabba az alaptörvény-módosításba belefér, amiben ott van a keresztény kultúra védelme. Ez így nem megy” – mondta Sólyom László az Eötvös Csoport tegnap esti rendezvényén.
Ez az a csoport, melyet javarészt olyan konzervatív személyiségek (többek között Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Urbán László, Mellár Tamás) alapítottak, akik egykor még a Fidesznek vagy magának Orbán Viktornak adtak tanácsot, illetve kormányzati szereplők voltak, de a különféle döntései miatt elfordultak a párttól. Az általuk létrehozott csoport azonban az elmúlt években rendszeresen szervez közéleti vitákat, ahol általában aktuális kérdéseket járnak körül.
Alaptörvénybe emelt kereszténységvédelem
A szerdai, Párbeszéd Házában tartott esten a politika és a katolicizmus kapcsolata került terítékre, a bevezetőt tartó Sólyom László pedig a legutóbbi alaptörvény-módosításról beszélt, amibe bekerült a keresztény kultúra védelme.
Ezt a módosításkor Rétvári Bence parlamenti államtitkár azzal magyarázta, hogy Európában évtizedek óta identitásvesztés van, és a multikulturális társadalom ellen így lehet védekezni. „Ha ez nem az alkotmány szövegében lenne, ebben semmi különös nem volna” – mondta a volt köztársasági elnök, aki szerint az a keresztény kultúra, amit a kormány védeni akar, az a szekuláris európai status quo.
| ||
„Hol van itt a keresztény kultúra? Ha egy országban ilyen kevés keresztény van, lehet-e azt mondani, hogy a kultúra keresztény?” – tette fel a kérdést Sólyom, aki úgy látja, a kereszténység védelme ma kicsit olyan, mint a migráns nélküli migránsveszély.
„A hajléktalanság betiltása ugyanabba az alaptörvény-módosításba belefér, amiben ott van a keresztény kultúra védelme. Ez így nem megy” – mondta Sólyom.
„Bonaparték jönnek, Bonaparték mennek”
Botos Máté történész a rendezvényen arról beszélt, hogy ha valaki a katolicizmust csupán a saját, akár politikai céljainak megvalósítására használja fel, akkor ő semmilyen értelemben nem nevezhető Isten munkatársának. Az állam és az egyház kapcsolatának persze nagy történeti háttere van: a 19. században az állam igyekezett kihátrálni az egyház mögül, ez a folyamat pedig felerősödik a 20.században.
Most viszont annak vagyunk tanúi Botos szerint, hogy vannak olyan országok, ahol az állam próbálja meg védeni az egyházi érdekeket, akár úgy is, hogy az egyház ezt nem is kéri. Ilyen például Lengyelország és Magyarország is. A kérdés Botos szerint az, hogy ezzel jót vagy inkább rosszat tesz-e az állam.
Az est során előkerült, hogy ma a magyar katolikus egyház egyre kevésbé választható el az államtól. Botos szerint azonban nem kell attól tartani, hogy ebből a szerepből nem tud kitörni az egyház: „Az egyház arra van tervezve, hogy túlélje ezeket a világi konstrukciókat. Bonaparték jönnek, Bonaparték mennek.”
| ||
Török Csaba római katolikus pap, teológus, az est másik előadója azt mondta, hogy a katolikus egyháznak valójában semmilyen befolyása nincs a politikára. Vannak katolikus papok, akiknek nagyon jó kapcsolataik vannak politikusokkal, és ezért elképesztő projekteket tudnak menedzselni, de a teológus szerint ebből nem érdemes általános következtetést levonni.
Török arról is beszélt, hogy ma Magyarországon állítólag keresztény, állítólag katolikus országgyűlési képviselők a halálbüntetés bevezetése mellett tettek hitet. A teológus szerint Észak-Amerikában a püspöki kar jól fenéken billentené az olyan képviselőket, akik ilyenről beszélnek.
Borítókép: MTI/Balogh Zoltán
