Szaporodnak az orosz cégek nálunk a háború óta

  • narancs.hu
  • 2023. május 17.

Belpol

Titkosszolgálati kötődésű vállalat is akad közöttük a Szabad Európa szerint.

Idén márciusban 674 teljesen vagy részben orosz tulajdonú gazdasági társaságot tartottak nyilván Magyarországon. Ebből 97 az Ukrajna ellen indított háború után eltelt tizenhárom hónapban jött létre, és ezek között vannak titkosszolgálati vagy politikai kötődésűek is – írja a Szabad Európa.

 Az orosz üzleti szféra érdeklődése nem csak Magyarországon nőtt. Attól, hogy uniós tagként barátságosan viselkedik Oroszországgal a magyar állam, nem jön ide több orosz tőke – állapítja meg a cikk. Európán belül Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Csehországban nagyobb az oroszok befektetési hajlandósága, az oda vitt pénz is, Európán kívül pedig népszerű Törökország, Izrael és Örményország. 

Akik ide hozzák a pénzüket, vállalkozásukat, jellemzően nem akarnak harcolni, esetleg úgy gondolják, Oroszországban most egy ideig nem érdemes élni, dolgozni, mert a szankciók várhatóan nem csak a háború idejére lesznek érvényben. Többségében olyan emberek jönnek, akik át szeretnének települni az Európai Unióba, és nem akarnak a politikai helyzettel foglalkozni, háborúellenesek. A beilleszkedésüket sok minden megnehezíti, így az is, hogy orosz állampolgárok nehezen tudnak számlát nyitni nálunk.

A háború óta itt alapított orosz cégek harmada kereskedelemmel foglalkozik, de a szankciók megkerülése érdekében is hoztak létre vállalatot, és olyanok is létrejöttek, amelyek titkosszolgálati fedőcégnek látszanak. A Szabad Európa többek közt bemutat egy számítógép-nagykereskedelemmel foglalkozó orosz vállalatot, amely Törökországban is jelen van. A cég informatikai titkosítások fejlesztésében is utazik, erre engedélye van az orosz titkosszolgálattól, és tavaly nagyon jó évet zárt, mert az oroszországi bevétele az előző évinek a kilencszeresére nőtt.

Ami a politikát illeti, idén februártól áprilisig volt aktív egy ingatlanokkal foglalkozó orosz kft., amelynek tulajdonosa Dmitrij Kononenko,

aki olyan nagytőkés, hogy közben kommunista:

2011 és 2016 között a kommunista párt országgyűlési képviselője volt Oroszországban. Üzlettársa volt Gennagyij Andrejevics Zjuganov, az oroszországi kommunista párt vezetője, aki most is benn ül a Dumában.

A leadkép A tizedes meg a többiek című film spájzjelenetéből való

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.