Helyi népszavazásokat kér az akkugyárakról az MSZP

  • Narancs.hu
  • 2023. május 17.

Belpol

Azt is szeretné a párt elfogadtatni az Országgyűlésben, hogy 25 aranykoronánál értékesebb földet ne érintsen ilyen beruházás.

Az MSZP azt javasolja, hogy a települések határától számított 12 kilométeren belül csak akkor lehessen akkumulátorgyárat építeni vagy bővíteni, ha azt népszavazáson jóváhagyták a helyiek – közölte az ellenzéki párt frakcióvezetője szerdán Budapesten egy háttérbeszélgetésen.

Tóth Bertalan további feltételként említette, hogy a beruházó és az üzemeltető maradéktalanul tartsa be a legszigorúbb munkaügyi és környezetvédelmi előírásokat.

Azt is javasolják, hogy 25 aranykoronánál magasabb minőségű mezőgazdasági földterületet ne érinthessen a beruházás.

Az ellenzéki politikus elmondta, országgyűlési határozati javaslatuk kidolgozásakor

a szélerőművekre vonatkozó szabályozást vették alapul, miszerint a település határától számított 12 kilométeren belül nem lehet ilyen erőművet építeni.

Ha a szélerőműveknél fontos a település érdeke, legyen fontos az akkumulátorgyáraknál is! – hangoztatta.

Tóth Bertalan értékelése szerint Orbán Viktor miniszterelnök nagyon erőteljes iparosítási fordulatot hajt végre, amely nem vesz figyelembe sem környezetvédelmi, sem fenntarthatósági, sem gazdasági szempontokat.

Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke a Győrbe tervezett akkumulátorgyár ellen kezdeményezett népszavazással kapcsolatban segítséget ígért a civileknek az aláírásgyűjtésben, ha az Alkotmánybíróság jóváhagyja a kérdés hitelesítését.

A társelnök ugyanakkor a népszavazást a győriek ügyének nevezte, amelyhez az MSZP csak segítséget akar nyújtani a helyieknek, hogy elmondhassák a véleményüket. Közölte, 30 ezer aláírást összegyűjteni 30 nap alatt nem lehetetlen, de kemény feladat.

Kérdés, milyen foganatja lehet egy ilyen ellenzéki javaslatnak.

A népszavazás már másoknak is eszébe jutott:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.