Helyi népszavazásokat kér az akkugyárakról az MSZP

  • Narancs.hu
  • 2023. május 17.

Belpol

Azt is szeretné a párt elfogadtatni az Országgyűlésben, hogy 25 aranykoronánál értékesebb földet ne érintsen ilyen beruházás.

Az MSZP azt javasolja, hogy a települések határától számított 12 kilométeren belül csak akkor lehessen akkumulátorgyárat építeni vagy bővíteni, ha azt népszavazáson jóváhagyták a helyiek – közölte az ellenzéki párt frakcióvezetője szerdán Budapesten egy háttérbeszélgetésen.

Tóth Bertalan további feltételként említette, hogy a beruházó és az üzemeltető maradéktalanul tartsa be a legszigorúbb munkaügyi és környezetvédelmi előírásokat.

Azt is javasolják, hogy 25 aranykoronánál magasabb minőségű mezőgazdasági földterületet ne érinthessen a beruházás.

Az ellenzéki politikus elmondta, országgyűlési határozati javaslatuk kidolgozásakor

a szélerőművekre vonatkozó szabályozást vették alapul, miszerint a település határától számított 12 kilométeren belül nem lehet ilyen erőművet építeni.

Ha a szélerőműveknél fontos a település érdeke, legyen fontos az akkumulátorgyáraknál is! – hangoztatta.

Tóth Bertalan értékelése szerint Orbán Viktor miniszterelnök nagyon erőteljes iparosítási fordulatot hajt végre, amely nem vesz figyelembe sem környezetvédelmi, sem fenntarthatósági, sem gazdasági szempontokat.

Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke a Győrbe tervezett akkumulátorgyár ellen kezdeményezett népszavazással kapcsolatban segítséget ígért a civileknek az aláírásgyűjtésben, ha az Alkotmánybíróság jóváhagyja a kérdés hitelesítését.

A társelnök ugyanakkor a népszavazást a győriek ügyének nevezte, amelyhez az MSZP csak segítséget akar nyújtani a helyieknek, hogy elmondhassák a véleményüket. Közölte, 30 ezer aláírást összegyűjteni 30 nap alatt nem lehetetlen, de kemény feladat.

Kérdés, milyen foganatja lehet egy ilyen ellenzéki javaslatnak.

A népszavazás már másoknak is eszébe jutott:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.