Századvég: a kormány think tankje vagy egyszerű pénzszivattyú?

Belpol

Szerteágazó cégcsoport, milliárdos bevételek, rejtélyes megbízások - hova nőtte ki magát a Fidesz-közeli Századvég-csoport? 

A Magyar Narancs karácsonyi dupla számában górcső alá vesszük a Fidesz legfontosabb "agytrösztje", a Századvég működését. Rövid részlet a cikkből.

Az ELTE szakkollégistái által 1985-ben alapított Századvég folyóiratból kinőtt Századvég-csoport a Fidesz legnagyobb – és igen szerteágazó – háttérintézményévé nőtte ki magát. A csoport fő pillére a manapság röviden csak Századvég Alapítványként emlegetett szervezet, amely valójában az 1993-ban alapított Századvég Politikai Iskola Alapítvány, ennek bevételei 2011 és 2019 között majdnem megtízszereződtek, 406 millióról 3,72 milliárd forintra nőttek. Az összetett alapítványi és cégcsoporthoz mára ezen kívül még két alapítvány és nagyjából négy cég tartozik, ezek legismertebb tagja a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

A cégeket és alapítványokat nemcsak a nevük köti össze, hanem a bennük pozíciókat viselő személyek is; a csoportot jelenleg nagyjból a harmadik generáció uralja: bár G. Fodor Gábor még mindig a fő alapítvány kuratóriumi elnöke, mára gyakorlatilag hárman szerepelnek majd’ mindegyik, Századvéghez köthető szervezet vezetőségében: az evangélikus teológus-lelkész végzettségű Barthel-Rúzsa Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) 2002 és 2004 közötti elnöke, aki 2005 óta dolgozik a Századvégnél; Görgényi Tamás, akiről századvéges karrierjén kívül nem sok mindent tudni; és Fűrész Gábor.

Fűrész – akit a sajtóban Habony Árpád embereként emlegetnek, és aki sajtóinformációk szerint G. Fodor utódja is lehet a csoport élén – résztulajdonosa a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Kft.-nek, amelyről a 444.hu korábban azt írta, hogy a csoport egyik fő bedolgozója. 

Kérdéseinkre Fűrész azt válaszolta, hogy a Kód régóta foglalkozik közvélemény-kutatással, de a cég nem kíván részt venni a politikai vitákban, mert kizárólag adatfelvétel és statisztikai elemzés a dolga. Elmondása szerint a Kód sokféle ügyféllel dolgozik, nemzetközi nagyvállalatoktól az önkormányzatokig, de erről nem áll módjában teljes körű tájékoztatást adni, mert „az üzleti szerződések egyben üzleti titokra vonatkozó szabályokkal jönnek létre, így a teljes körű tájékoztatáshoz minden érintett fél hozzájárulására szükség lenne”.

Layout 1

 
 
 

Hozzátette ugyanakkor, hogy „a Kód Kft. és más általam vezetett vállalkozások között nincs szerződéses viszony, beleértve a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t is. Erre a jogszabályok lehetőséget adnak, de nem indokolt, mert más területen működnek. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elsősorban makrogazdasági elemzéssel, gazdaságpolitikai tanácsadással foglalkozik, de ez a nyilvánosság előtt is közismert. A Kód Kft. és a magyar állam, illetve annak kormányszervei között jelenleg nincs szerződés.” A Századvég Politikai Iskola Alapítványban egyébként Fűrész jelenleg nem visel vezető tisztséget.

Fűrész azt is közölte, hogy a Kódban évek óta csak adminisztratív ügyvezetői feladatokat lát el, de 2021 januárjában ettől, illetve a cégben lévő részesedésétől is megválik „más irányú felkérések és munkáim, terveim miatt”.

Habony Árpád neve ugyanakkor nem csak Fűrész Gáboron keresztül merül fel a Századvéggel kapcsolatban: a hvg.hu 2012-ben arról írt, hogy a csoport a jelenlegi formájában nagyrészt Habony műve, mostanra pedig számos, kimondottan Habony-közeliként emlegetett ember is feltűnt a csoport körül.

Mellár Tamás közgazdász, a KSH volt elnöke, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki a Gazdaságkutató megalakulásakor vállalt pozíciót a cégben, most a Magyar Narancsnak azt mondta, a nem hivatalos főtanácsadó 2010–2011-ben hetente megfordult a csoport irodáiban. „Minden héten egy bizonyos napon megjelent Habony Árpád, és ha ott járt, utána az ügyvezető mindig elmondta, hogy mi az az ügyeletes szöveg, amit sulykolni kell, és hogy mi is legyen a véleményünk egyes dolgokról.”

Mellár 2014-ben egy interjúban „pénzmosodának” nevezte a Gazdaságkutatót, mire a cég beperelte, a Kúria pedig 2017-ben bizonyítottság hiányában a cég javára döntött. Ugyanakkor továbbra sem tiszta, hogy a Századvég-csoport pontosan mire is költi el milliárdos bevételeit: a 2010-es kormányváltás óta összesen több mint 30 milliárd forint értékben nyertek el állami megbízásokat, az ez iránt érdeklődő újságírók azonban rendre falakba ütköznek. 

Cikkünkben annak próbáltunk utánajárni, hogy a kormány think tankje, háttérintézménye, házi közvélemény-kutatója a Századvég, vagy egyszerű pénzszivattyú?

E rövid cikkajánlónk egy remek tényfeltáró írás kivonata. Az eredeti cikk teljes mélységében, szélességében és magasságában a Magyar Narancs fenomenális karácsonyi dupla számában olvasható - amely előfizetés ellenében immár digitálisan is elérhető! Vásárolja meg az újságosnál, a közértben, a benzinkúton  - vagy szerezze meg most rögtön!

 

 

Neked ajánljuk