Századvég: a kormány think tankje vagy egyszerű pénzszivattyú?

Belpol

Szerteágazó cégcsoport, milliárdos bevételek, rejtélyes megbízások - hova nőtte ki magát a Fidesz-közeli Századvég-csoport? 

A Magyar Narancs karácsonyi dupla számában górcső alá vesszük a Fidesz legfontosabb "agytrösztje", a Századvég működését. Rövid részlet a cikkből.

Az ELTE szakkollégistái által 1985-ben alapított Századvég folyóiratból kinőtt Századvég-csoport a Fidesz legnagyobb – és igen szerteágazó – háttérintézményévé nőtte ki magát. A csoport fő pillére a manapság röviden csak Századvég Alapítványként emlegetett szervezet, amely valójában az 1993-ban alapított Századvég Politikai Iskola Alapítvány, ennek bevételei 2011 és 2019 között majdnem megtízszereződtek, 406 millióról 3,72 milliárd forintra nőttek. Az összetett alapítványi és cégcsoporthoz mára ezen kívül még két alapítvány és nagyjából négy cég tartozik, ezek legismertebb tagja a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

A cégeket és alapítványokat nemcsak a nevük köti össze, hanem a bennük pozíciókat viselő személyek is; a csoportot jelenleg nagyjból a harmadik generáció uralja: bár G. Fodor Gábor még mindig a fő alapítvány kuratóriumi elnöke, mára gyakorlatilag hárman szerepelnek majd’ mindegyik, Századvéghez köthető szervezet vezetőségében: az evangélikus teológus-lelkész végzettségű Barthel-Rúzsa Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) 2002 és 2004 közötti elnöke, aki 2005 óta dolgozik a Századvégnél; Görgényi Tamás, akiről századvéges karrierjén kívül nem sok mindent tudni; és Fűrész Gábor.

Fűrész – akit a sajtóban Habony Árpád embereként emlegetnek, és aki sajtóinformációk szerint G. Fodor utódja is lehet a csoport élén – résztulajdonosa a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Kft.-nek, amelyről a 444.hu korábban azt írta, hogy a csoport egyik fő bedolgozója. 

Kérdéseinkre Fűrész azt válaszolta, hogy a Kód régóta foglalkozik közvélemény-kutatással, de a cég nem kíván részt venni a politikai vitákban, mert kizárólag adatfelvétel és statisztikai elemzés a dolga. Elmondása szerint a Kód sokféle ügyféllel dolgozik, nemzetközi nagyvállalatoktól az önkormányzatokig, de erről nem áll módjában teljes körű tájékoztatást adni, mert „az üzleti szerződések egyben üzleti titokra vonatkozó szabályokkal jönnek létre, így a teljes körű tájékoztatáshoz minden érintett fél hozzájárulására szükség lenne”.

Layout 1

 
 
 

Hozzátette ugyanakkor, hogy „a Kód Kft. és más általam vezetett vállalkozások között nincs szerződéses viszony, beleértve a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t is. Erre a jogszabályok lehetőséget adnak, de nem indokolt, mert más területen működnek. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elsősorban makrogazdasági elemzéssel, gazdaságpolitikai tanácsadással foglalkozik, de ez a nyilvánosság előtt is közismert. A Kód Kft. és a magyar állam, illetve annak kormányszervei között jelenleg nincs szerződés.” A Századvég Politikai Iskola Alapítványban egyébként Fűrész jelenleg nem visel vezető tisztséget.

Fűrész azt is közölte, hogy a Kódban évek óta csak adminisztratív ügyvezetői feladatokat lát el, de 2021 januárjában ettől, illetve a cégben lévő részesedésétől is megválik „más irányú felkérések és munkáim, terveim miatt”.

Habony Árpád neve ugyanakkor nem csak Fűrész Gáboron keresztül merül fel a Századvéggel kapcsolatban: a hvg.hu 2012-ben arról írt, hogy a csoport a jelenlegi formájában nagyrészt Habony műve, mostanra pedig számos, kimondottan Habony-közeliként emlegetett ember is feltűnt a csoport körül.

Mellár Tamás közgazdász, a KSH volt elnöke, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki a Gazdaságkutató megalakulásakor vállalt pozíciót a cégben, most a Magyar Narancsnak azt mondta, a nem hivatalos főtanácsadó 2010–2011-ben hetente megfordult a csoport irodáiban. „Minden héten egy bizonyos napon megjelent Habony Árpád, és ha ott járt, utána az ügyvezető mindig elmondta, hogy mi az az ügyeletes szöveg, amit sulykolni kell, és hogy mi is legyen a véleményünk egyes dolgokról.”

Mellár 2014-ben egy interjúban „pénzmosodának” nevezte a Gazdaságkutatót, mire a cég beperelte, a Kúria pedig 2017-ben bizonyítottság hiányában a cég javára döntött. Ugyanakkor továbbra sem tiszta, hogy a Századvég-csoport pontosan mire is költi el milliárdos bevételeit: a 2010-es kormányváltás óta összesen több mint 30 milliárd forint értékben nyertek el állami megbízásokat, az ez iránt érdeklődő újságírók azonban rendre falakba ütköznek. 

Cikkünkben annak próbáltunk utánajárni, hogy a kormány think tankje, háttérintézménye, házi közvélemény-kutatója a Századvég, vagy egyszerű pénzszivattyú?

E rövid cikkajánlónk egy remek tényfeltáró írás kivonata. Az eredeti cikk teljes mélységében, szélességében és magasságában a Magyar Narancs fenomenális karácsonyi dupla számában olvasható - amely előfizetés ellenében immár digitálisan is elérhető! Vásárolja meg az újságosnál, a közértben, a benzinkúton  - vagy szerezze meg most rögtön!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A gyászoló dalnok

Chloé Zhao karrierjében találunk néhány furcsa fordulatot. Eleinte úgy tűnhetett, igazán az amatőr (vagy félig amatőr) színészek közreműködésével elővezetett dokumentarista filmekben van otthon.

Porlíra

  • - turcsányi -

Tony Tost költőnek indult, nem is akármilyennek, 2003-ban Walt Whitman-díjat nyert (elsőkötetes amerikai szerzők rangos elismerése).

Rózsa, rúzs, s a többi

  • Molnár T. Eszter

Ha egy szerelemről szóló táncszínházi darab színlapján előadóként három női táncos szerepel, felébred a remény, hogy a megszokott, férfi-nő, vágy-erőszak dichotómiát túlhangsúlyozó előadások kvázi ellenpontjaként talán a szerelem elvontabb értelmezéséhez lesz szerencsénk.

Kisvárosi kiközösítő

Martin Sperr drámáját (amelyből Peter Fleisch­mann rendezésében 1969-ben film is készült) színpadon először 2010-ben mutatták be Magyarországon, akkor még az eredeti, Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban címmel.

Balsors és balítélet

Új könyvével Stefano Bottoni történész – talán maga által sem vártan – egyfajta „celeb” lett. Személye már eleve érdekes, szokatlan. Olasz apa és magyar anya fiaként ugyan kétnyelvű, két kultúrában nevelkedett, de írásai és megszólalásai alapján mélyen azonosul a magyar múlt és jelen problémáival, miközben nevét olaszosan írja és használja.

„Belefúrom lábamat”

A könyv címének alapjául szolgáló mondatot egy román cenzor mondta Janovics Jenőnek, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójának. 1919. szeptember 30-án, az utolsó estén, amikor a román bevonulást követően még játszhatott a magyar társulat. A Hamlet volt műsoron. Az előadást Janovics rendezte, és ő játszotta a főszerepet is. Hamlet híres monológjából csak az első mondatot mondhatta el, és a dráma végéről Fortinbras bevonulását is ki kellett húzni. A cenzor Hamlet halálát nagy kegyesen meghagyta: „Meghalni, azt szabad maguknak.”

Lázár János egyáltalán nem véletlenül mondta azt, amit mondott

Még csak az sem biztos, hogy ő mondta – hogy nem a kampány egyik üzenete szólt belőle. De a bocsánatkérés megtörtént. A Fidesz szavazói – és bizonyára akadnak közülük, akik már épp megkérdezték volna maguktól, hogy ugyan miért barátkozik a párt ennyit a cigányokkal, meg a cigányok magukat „celebnek” képzelő bohócaival – megnyugodhattak. A Fidesz roma szavazói dettó.

Jégszakadás

Az Északi-sarkvidék a hidegháborút követő időszakban alacsony feszültségű, együttműködésen alapuló politikai és földrajzi térként funkcionált – a nyolc északi-sarkvidéki állam (Kanada, Grönland révén Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Oroszország, Svédország és az Egyesült Államok) közötti együttműködés a fennálló geopolitikai érdekellentétek ellenére is harmonikusnak bizonyult.

Halkan belelépett

Szép kihívás elé állította a minap Trump elnök elvbarátait, amikor a hatalmasok, gazdagok és szépek éves davosi találkozójának margóján felkínálta nekik a Béketanácshoz (Board of Peace) való csatlakozás lehetőségét. 

Ez kijött akkor

Megtetszett neki a szép és vidám nő, de csak úgy tudott közelebb kerülni hozzá, ha előbb megöli. Előre elhatározott terv szerint cselekedett. Ötvenháromszor szúrt.