Helybenhagyta a Kúria a gyöngyöspatai szegregációs ügyben született, a Debreceni Ítélőtábla (tavaly őszi) másodfokú jogerős döntését - derül ki a legfelsőbb bírói fórum kedden kidaott közleményéből.
Eszerint Kúria eljáró tanácsa személyiségi jogsértés miatt 60 felperes részére, mintegy 100 millió forint összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alpereseket (a helyi önkormányzatot, az érintett általános iskolát és az illetékes tankerületi központot).
Természetben akartak "fizetni"
Az alperesek (vagyis az iskola fenntartói, korábban az önkormányzat, később a tankerület) a felülvizsgálati kérelmükben azt kérték, hogy pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában teljesíthessék kártérítési kötelezettségüket, ha pedig erre nem lenne lehetőség a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését kérte. Mint emlékezetes, az évekkel ezelőtt kezdődött ügy lényege, hogy a roma diákokat jogellenesen különítették el és alacsonyabb szintű oktatást kaptak.
| ||
A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket nem találta alaposnak, mindkét kérést elutasította. Azt állapította meg, hogy "a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség". A pénzbeli kártérítés pótlólagos képzéssel való kiváltására csak akkor lehetett volna mód - figyelmeztet a Kúria -, ha a felek peren kívül megyegyeznek.
A Kúria emellett a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság helyes mérlegeléssel, kellően megindokoltan állapította meg.
A romák lettek volna a "migráncsok" a Fidesz propagandájában
Mint ismert a kormány még januárban országos témává tette a gyöngyöspatai szegregációs ügyet. Horváth László, a Fidesz azóta miniszterelnöki megbízottá kinevezett képviselője azzal állt elő, hogy „milliókat dobnak a roma családok közé”. Úgy nyilatkozott a per ítéletéről, hogy az szerinte „igazságtalan, egyoldalú, túlzó, romboló”, és nem mellesleg megakasztja a város fejlődését.
Az ítélet központi eleme lett a kormány kommunikációjának, épp úgy, mint a sorosozás, vagy a menekültügy, hiszen a perben a romákat képviselő CFCF Alapítvány a kormány szerint „Soros-szervezet”. Ekképp a cigányok lettek az új migránsok: új ellenségképet kreált a Fidesz.
Orbán Viktor az évindító sajtótájékoztatóján is arról beszélt, hogy igazságtalan, hogy kártérítést kaphatnak az érintett romák. Majd ezt követően heteken át túlzás nélkül minden Gyöngyöspatáról szólt a kormányközeli média különböző felületein.
Ezt követően, mint az a Kúria ítéletéből is kiderül, a kormány azt próbálta elérni, hogy ne pénzben, hanem természetben fizessék ki a kártérítést, de az érintett családok ebben nem voltak partnerek.
Majd odáig jutott a kormányzat, hogy bejelentették, nemzeti konzultációt tartanak többek között a kártérítési ügyről, akárcsak „az iparággá vált börtönbizniszről”. Végül csak a járványhelyzet akadályozta meg az újabb a nemzeti konzultációt, ahogy végül is az egész kommunikációs hadjárat is fuccsba ment a koronavírus-helyzet miatt.
