Az állami hivatalnok nem szereti a bizonytalanságot. Vagy a rendetlenséget. Pályafutását, előmenetelét, 13. havi fizetését paragrafusok szavatolják; életét jó előre megtervezheti, kiszámolhatja, hogy a jövőben mikor és milyen besorolásban végzi majd nélkülözhetetlen munkáját a gépezetben. Egy kormányváltás és a vele járó pár hónapos interregnum ezért igen megviseli szegényt. A központi állományban dolgozó mintegy tízezer köztisztviselőt - akik a minisztériumokban és különféle állami hivatalokban teljesítenek szolgálatot - pedig különösen.
Csavarcsere
Márpedig a minisztériumok többségében egyelőre senki sem tudja pontosan, ki megy, és ki marad. Csak az biztos, a miniszterek bizalmi embereinek, a politikai államtitkároknak és a minisztereknek menniük kell. Magyar Bálint volt művelődésügyi miniszter nem várta be a végkifejletet, s úgy gondolta, ha már távoznia kell, utolsó intézkedései között közvetlen környezetéből felment tizenkét embert. A tucatnyi bizalmi nemcsak felmondólevelét, hanem öszesen 45,5 millió forintnyi végkielégítést is magával vitt a Szalay utcából. "Csak az utódom munkájának megkezdését kívántam megkönnyíteni közvetlen munkatársaim felmentésével", nyilatkozta Magyar Bálint a sajtónak. Hegyi György, a művelődési tárca szakszervezeti elnöke azonnal felemelte szavát a tizenkét munkatárs elbocsátása miatt. Szerinte kirúgásuk jogellenes volt, nem igaziból tették lapátra őket, csak játékból, amolyan álkirúgásban volt részük. A végkielégítés összegét pedig olyan magasnak tartotta, hogy az már-már veszélyezteti az ottmaradó kollégák év végi jutalmát. A tárca gazdasági helyettes államtitkára azonban megnyugtatott minden köztisztviselőt, s közölte: nincs veszélyben a 13. havi fizetésük, aggodalomra semmi ok.
A honvédelmi tárcánál hat köztisztviselőt - Fehér József közigazgatási államtitkárt, Janza Károly és Liszkay Csaba helyettes államtitkárokat és Urbán Géza, Háber Géza, Asztalos Kálmán főosztályvezetőket - mentett fel Keleti György, ám előtte megegyezett velük: a békében távozó kollégák most üres zsebbel, végkielégítés nélkül néznek új munkahely után. Hogy lesznek-e további felmentések, nem tudni. Még akkor sem, ha Szabó János, az új honvédelmi miniszter egy állománygyűlésen nyíltan kijelentette, hogy a mintegy 320 fős tárcánál mindenki maradhat. A háromszáz fővel gazdálkodó Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban is azt mondta Katona Kálmán, az új miniszter, hogy mindenkinek megmarad az íróasztala. A Pénzügyminisztériumban Járai Zsigmond is ekként szólt. Pintér Sándor ellenben úgy döntött, hogy augusztus 20-ig bizonytalanságban tartja a Belügyminisztérium dolgozóit, s csak akkor közli, ki kerül lapátra (a rendőrség vezetőivel viszont gyorsan akar végezni: hétfőn közölte, hogy július 16-i hatállyal kezdeményezi Forgács László országos főkapitány és két helyettesének felmentését, egyúttal Orbán Péter rendőrtábornok, az új főkapitányjelölt meghallgatását is javasolja az Országgyűlés illetékes bizottságának). Majd jó nyaralást kívánt mindenkinek. Torgyán József saját magát tette meg mércének, és közölte: aki fel tudja venni az ő tempóját, maradhat, aki nem, repül.
Röppályakép
"Magyarországon főosztályvezetőt, osztályvezetőt és előadót csak fegyelmivel és indoklással lehet kirúgni. Ha valamelyikük munkájára nincs szükség, akkor át kell helyezni. Ilyenkor nem jár nekik végkielégítés", magyarázta el a Narancsnak Verebélyi Imre, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közigazgatásért felelős kormánybiztosa, aki leszögezte: köztisztviselő akkor kaphat végkielégítést, ha munkahelye átszervezés miatt megszűnik.
Verebélyi Imre nem tud arról, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben átszervezési okként szerepelne, hogy új miniszter érkezik a tárcához. Szerinte tehát nem jár végkielégítés a művelődési minisztériumban felmentett bizalmi munkatársaknak. Hozzátette, hogy egyáltalán nem sajnálja a pénzt a kollégáktól, szerinte túl keveset keresnek a közigazgatási tisztviselők, és hogy az MDF-kormány alatt mindenkit végkielégítéssel engedtek el.
Verebélyi tart attól, hogy mind többen hagyják el a köztisztviselői pályát, és "kimennek a piacra háromszoros, négyszeres pénzekért". "Márpedig a köztisztviselőt nem harapásra nevelték, hanem ugatásra."
Verebélyi Imre nem engedte meg senkinek a MeH-ben, hogy felmentesse magát. "Majd jön az új miniszter, a Stumpf, és ő eldönti."
Mennyi a lé?
Verebélyi szerint a mostani kormányváltással véget érnek a felmentések és a végkielégítések körüli bizonytalanságok. A köztisztviselői törvényt ugyanis úgy módosították, hogy a miniszterekhez közeli, úgynevezett "politikai stáb" köztisztviselő tagjait határozatlan időre nevezik ki, felmentésükkel nem kapnak végkielégítést.
Vezető beosztásokból - például közigazgatási vagy helyettes államtitkári posztról - mindenféle indoklás nélkül fel lehet menteni a tisztviselőt, és vissza lehet helyezni a besorolásának megfelelő beosztásba. Az új kormány hivatalba lépésével ugyanis nem szűnik meg a közigazgatási államtitkárok megbízatása, hiszen ők képviselik a szakmai folytonosságot az államigazgatásban. Ha az új kormány nem tart rájuk igényt, végkielégítéssel távoznak, az apparátusban eltöltött idő függvényében két-tizenkét havi illetménnyel. Ehhez jön még az államtitkári poszt után járó hat-tizenkét havi fizetés.
A távozó minisztereknek nem végkielégítés jár, hanem "bánatpénz", ami legfeljebb hathavi fizetésnek megfelelő összeg lehet. Horn Gyula borítékjában 420 ezer forint lapult minden hónapban, az elvesztett választások után érzett bánatát bruttó két és fél millió forinttal enyhítheti. A miniszterek 327 ezer forintot kerestek, ezért búcsúzóul csaknem kétmillió forintot kapnak. A politikai államtitkárok havi 276 ezer forintos fizetésük után több mint másfél millió forinttal vágnak neki a bizonytalan jövőnek.
- kr -
