Szijjártó nem nyit vitát orosz tankönyvügyben

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 1.

Belpol

Ezért nem is rendeli be az orosz nagykövetet.

Megszerezte a Telex az új orosz történelemkönyvet, amelyben a magyar 56-os forradalomról is szó esik. Korábban a budapesti orosz nagykövetség a könyvvel kapcsolatos hírről azt állította, manipulált, pedig nem:

 

„A felkelő radikálisok – akik között nem kevesen korábban az akkor még fasiszta Magyarország fegyveres alakulatainak harcosai voltak – a felkelés során nem csak a szovjet emlékművek és jelképek elleni vandalizmussal »vétették észre magukat«, hanem számtalan gyilkossággal, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja képviselői, a rendfenntartó erők tagjai és családtagjaik ellen követtek el. Az embertelen leszámolás áldozatai között még sorozott katonák is voltak, akik [a büntetés-végrehajtási és katonai] objektumokat védték.”

És ez is szerepel a könyvben:

„A tüntetők a magyar vezetést a szovjetbarát irányzatért kritizálták, követelve Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből. Teljes megalapozottsággal feltételezve, hogy a magyarországi krízis katalizátorai a belső ellenzéket támogató nyugati titkosszolgálatok voltak, a Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, segítve a magyar hatóságoknak elnyomni az akciót.”

Az eset kapcsán az ATV megkérdezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, miért nem rendelte be az orosz nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen tőle.

A magyar diplomácia vezetője azt válaszolta, hogy Magyarország történelmét, a magyar embereket, a magyar emberek szabadságvágyát mindenkinek tiszteletben kell tartania, és az 1956-os forradalom „a magyar történelem egyik legdicsőbb pillanata, amikor a magyar emberek a saját szabadságuk, az ország szuverenitása érdekében az életüket is odaadták.” Minden magyar ember, aki akkor kiállt Magyarország szabadságáért, hős, minden ezzel ellentétes minősítést kikér magának és visszautasít Magyarország. A miniszter hozzátette: erről soha senkivel nem lesz hajlandó még csak vitázni sem.

Az eset kapcsán a 444.hu összegyűjtötte, milyen ügyekben nyitott eddig vitát a magyar diplomácia, sebbel-lobbal berendelve az érintett országok nagyköveteit. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.