Mellélőtt a Metropol a Budapest-fotópályázattal

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 2.

Belpol

A fővárost akarta lejáratni, de az első díjas fotón látható gazos területnek az állam a gazdája.

150 ezer forintos fődíjjal hirdetett fotópályázatot a Metropol nevű lap. Olyan képeket várt, amelyek dokumentálják, hogy „az utóbbi időben elárasztotta Budapestet a gyom”. A cél nyilvánvalóan az volt, hogy fotók mutassák be, az ellenzéki fővárosi vezetés miatt gazos a város. Ez a projekt azonban nem úgy sikerült, ahogyan tervezték – írja a 444.hu.

Az első díjas fotón, Bárdos Tamás felvételén az atlétikai stadion látható a háttérben, a fotós azonban a budai oldalról exponált, a Duna partjáról. „Szimbóluma lehetne ez a kép a mai fővárosi vezetésnek: az egész világot várjuk Budapestre, egy csillogó-villogó új helyszínre, ahol hatalmas eseményt, atlétikai világbajnokságot rendeznek sok tízezer helyszíni látogatóval és sok tízmillió nézővel a képernyőkön keresztül – de így, ekkora gazzal várjuk a vendégeket és a kamerákat, így járatjuk le az országot és fővárosát…” – olvasható a fotó alatt.

Csakhogy – mint Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Facebookon írta – a képen bemutatott területnek nem a főváros, hanem a magyar állam a kezelője és a karbantartója, konkrétan a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság.

A második díjas képen látható területet pedig a fideszes vezetésű X. kerületi önkormányzat gondozza. 

„Folytathatnám a sort, de értelmetlen. Budapest közterületein 23 kerületi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat, az állam és annak szervei osztoznak. Olykor nehezen átlátható módon. De egyik a másik felett nem diszponál, a tulajdonjog szent. Megjegyzem, hogy ma HÉV- és a MÁV-vonalak mentén (mindkettő állami cég) van Budapesten a legnagyobb zöldfelületi rendetlenség” – írta a főtájépítész.

Arról, hogy a városi forróság ellen a legjobban a zöldítéssel lehet védekezni, ez milyen akadályokba ütközik, és hogy ezt a programot hogyan értik félre, ebben az interjúban beszél Bardóczi Sándor: 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.