Szolnoki tanárok a fideszes képviselőhöz: kezdeményezzen törvénymódosítást, hogy a sztrájk legyen alapjog!

Belpol

Több vidéki városban is tüntetnek a diákok és tanáraik. Összeállításunk Szolnokról, Szegedről és Mezőtúrról.

Nyílt levélben kérik országgyűlési képviselőjüket, a fideszes Kállai Máriát a szolnoki gimnáziumok tanárai, kezdeményezzen törvénymódosítási javaslatot, hogy a sztrájk újra alapjog és hatékony nyomásgyakorlási eszköz legyen a pedagógus munkavállalók számára is. "Ön hosszú éveken át dolgozott pedagógusok között, nagyon jól tudja, hogy a pedagógustársadalom kifejezetten szabálykövető, a törvényeket betartó közösség, csak végső elkeseredésében fordul törvényen kívüli eszközhöz (pl. polgári engedetlenséghez), de a jelenlegi korlátozó sztrájktörvény erre kényszerít minket" - írták a Szolnoki Széchenyi István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium, Varga Katalin Gimnázium, Verseghy Ferenc Gimnázium pedagógusai.

Szolnokon a szerdai tiltakozóakciókat megelőzően kedd este is tüntettek a tanárok ellehetetlenített helyzete miatt. A demonstráción felolvasták a Kállai Máriához intézett levelet. „Tarthatatlan a közoktatás állapota és elfogadhatatlannak tartjuk a sztrájkjogunk korlátozását és a demonstráló kollégák fenyegetését” - mondta lapunknak Dóra Krisztina, a Széchenyi sztrájkbizottságának vezetője. Elmondta, hogy náluk a tantestület kétharmada demonstrál, és olyanok is közéjük léptek, akik tavasszal még nem vettek ebben részt. Akik nem tartanak velük félelemből vagy egzisztenciális okokból maradnak ki a megmozdulásból, értük is kiállnak.

A szolnoki Kossuth téren mintegy háromszázan vettek részt a tüntetésen, tanárok, diákok, szülők, helyi politikusok.

 
Forrás: Facebook

Szerdán reggel a diákok élőláncot alkottak és flashmobot tartottak a városban.

 
Fotó: Tóth András

 
Fotó: Tóth András

 
Fotó: Tóth András

A város középiskolái közül a Verseghyben és a Széchenyiben sztrájkoltak, a Vargában polgári engedetlenségi akció volt. Timár Krisztina, a Verseghy sztrájkbizottságának szóvivője lapunk érdeklődésére elmondta, nem számítottak ekkora támogatásra a szülők, illetve a diákok részéről. Az iskolában huszonheten sztrájkoltak a több mint 50 tagú tantestületből. Mint mondta, az akció azért van, mert az év elején megfogalmazott követelések azóta sem teljesültek. A tanárhiány például még égetőbb lett azóta.

A Széchenyi Gimnáziumban a pedagógusok kétharmada sztrájkolt. Dóra Krisztina, a Narancs.hu-nak elmondta, a kedden felolvasott nyílt levelet és az összegyűjtött üzenethalmazt a három sztrájkbizottság küldöttei szeretnék majd átadni egy fogadóórán Kállai Máriának. Dóra Krisztina úgy vélte,

mindenképpen van értelme és hatékonysága a pedagógusok megmozdulásának, hiszen mára már felismerték a szülők és a diákok is, hogy az oktatásban nagy a baj.

A Varga Katalin Gimnáziumban nem sztrájkoltak, viszont tizenegyen vettek részt a polgári engedetlenségben. Győry Zsuzsanna, Varga Ilona és Legeza Éva úgy fogalmaztak érdeklődésünkre, ez már a végjáték. Vagy beleállnak és végigcsinálják, mert csak erőből ért a kormány, és akkor végre folytatódhatnak a tárgyalások, vagy kifogy az ellenállás. A vargás tanárok elmondták, a Szolnoki Tankerület vezetője személyesen győzködte őket arról, hogy hagyjanak fel engedetlenségi tervükkel. A tanárok 80 százalékát már bedarálták, és nekik is kijelentette, hogy következményei lesznek, ha részt vesznek az engedetlenségi akcióban. A pedagógusok hangsúlyozták, ez az akció nemcsak a bérről szól. Van olyan tanár ugyanis, aki azért csatlakozott hozzájuk, mert olyat akarnak vele taníttatni, amivel nem ért egyet, és már nem tud vele azonosulni. Ugyanakkor az akcióval a tanárok arra szeretnék a szülők figyelmét is felhívni, hogy ideje felébredni, mert gyermekeik jövőjéről van szó. 

Mint megtudtuk, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Mezőtúron is demonstráltak. Mégpedig a Rákóczi általános iskolában, ahol eddig minden alkalommal volt sztrájk, illetve hozzájuk csatlakozott most először a szakképző iskola és a Teleki gimnázium számos pedagógusa. A városban egy molinóval "felszerelt" autó is körözött, amiből hangosbemondón nagyobb megbecsülést és elismerést követeltek a tanároknak. 

Két szegedi középiskola, a Deák Ferenc Gimnázium és a Gábor Dénes Technikum és Szakgimnázium csatlakozott a pedagógusszakszervezetek meghirdette mai demonstrációhoz. A város egyik legjobb gimnáziuma, a Deák akár országos összevetésben is az egyik legaktívabb szereplője az elmúlt hónapok tanár megmozdulásainak. Itt szerda reggel hétkor, fél órával a tanítás megkezdése előtt sorakoztak fel élőláncban a demonstrációban részt vevő tanárok, diákok és szülők a középiskola József Attila sugárúti főbejárata előtt.

 
Fotó: Bod Péter

Fél órával később a szegedi tiltakozóakciók a belvárosban található Gábor Dénes Technikum és Szakgimnáziumban folytatódtak. A Mars téren található középiskola előtt hozzávetőleg hetvenen alkottak élőláncot. Egy lapunknak nyilatkozó tanár elmondta:

a diákok közül sokan felismerték a közoktatás lassan ellehetetlenülő helyzetét, de a konkrét cselekvésig eddig kevesen jutottak el.

Az általunk megszólaltatni kívánt diákok közül többen azzal hárították el érdeklődésünket, hogy szeretnének leérettségizni, és ezt nem akarják veszélyeztetni azzal, hogy nyilatkoznak. Ezzel egyetértett egyikük demonstráción jelenlévő édesanyja is.

 
Fotó: Bod Péter

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.