RTL: Csak dísznek vannak az uniós pénzből telepített napelemek négy kisvárdai iskolán

  • narancs.hu
  • 2022. október 5.

Belpol

Milliókat spórolhatott volna a tankerület.

A RTL Házon kívül című műsorának stábja négy olyan iskolát talált a kisvárdai tankerületben, ahol soha, egyetlen percet sem működött az uniós támogatásból telepített napelemes rendszer. Az ide tartozó 15 iskola korszerűsítésére összesen 250 millió forintot költöttek el, ha mindenhol működött volna a rendszer akkor milliókat lehetett volna spórolni az áramszámlákon.

A 2019-ben felszerelt napelemes rendszerrel a tankerület szerint „hozzávetőlegesen 30 százalék villamosenergiát sikerült megtakarítani”, már ahol működik. Mivel a tankerület nem volt hajlandó konkrétumokat elárulni, a műsor stábja rejtett kamerával olyan iskolákban érdeklődött, ahol három év elteltével sem termelnek áramot a napelemek.

A tankerület is elismerte, hogy van, ahol a felszerelt napelemek még valóban nem termelnek áramot. Azt írták: 11 intézményben kiválóan működik, 4 intézményben még nem termel a rendszer. Ez három éve van így, amiről a tankerület azt írta: „A csatlakozási dokumentumok lejártak, ezért az áramszolgáltató nem tudta a rákötést elvégezni.” Mindezért szerintük a koronavírus-járvány a felelős.

A műszaki átadás-átvételi dokumnetumokból azonban kiderül, a tarpai iskolában 2019. június 21-én, a másik három intézményben novemberben adta át a kivitelező a napelemes rendszert. A koronavírus-járvány miatt viszont csak kilenc hónappal később zárták le először az országot, vagyis bőven lett volna idő elvégezni a pár hétig tartó átadást. Ráadásul már jó ideje nincsenek korlátozások.

Arra a kérdésre, hogy mi köze a covid-járványnak ahhoz, hogy három év után sem működnek a napelemek, a tankerületnél nem válaszoltak. Az áramszolgáltató, az egy éve a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Titász viszont reagált a stáb megkeresésére. Azt írták: ezeknél az iskoláknál előfordult, hogy „hiányos, téves igénybejelentéseket” adtak be, vagy be sem fejeződött az a folyamat, ami ahhoz kell, hogy a hálózatra lehessen kötni az épületeket.

A felszerelt napelemeken még laikusként is találni furcsaságokat. Például a tarpai iskolában a házfal mögé rakták fel őket.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.