Szovjet emlékművet takart le a Momentum

  • narancs.hu
  • 2022. október 22.

Belpol

Szerintük a szobor nem sak a múltat, hanem a jelent és a jövőt is hazug módon próbálja lefesteni.

Gerillaakciót hajtott végre a Momentum: a Szabadság téri szovjet emlékművet takarták le egy nagy magyar zászlóval.

Facebookon közzétett videóban Bedő Dávid és Lőcsei Lajos, a Momentum országgyűlési képviselői elmondták, hogy az emlékmű azért hazug, mert felszabadítóként állítja be a megszálló szovjet csapatokat, holott pontosan tudjuk, az elnyomás volt a céljuk. A képviselők szerint ez a szobor nemcsak a múltat, hanem a jelent és a jövőt is hazug módon próbálja lefesteni.

A Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc hozzátette, hogy ma egy olyan október 23. előtt állunk, amelyen a kormány jóvoltából tele van az ország ízléstelen, az agresszor Oroszország elleni szankciókat bombaként ábrázoló hazug plakátokkal. 

"Gyalázatos, hogy a mai napig Budapest főterén van a szovjet megszállás emlékműve. Ha elvinni nem is tudtuk, egy kicsit alakítottunk rajta. De az igazi megoldás az lesz, ha végre kimondjuk az igazságot és aszerint cselekszünk: a megszállás szobrának nincs helye a Szabadság téren – írja. 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.