„Te vagy számunkra az erkölcsi mérce, az előttünk járó példakép" – mondta Németh Szilárd

  • narancs.hu
  • 2019. november 4.

Belpol

„Most szabadok vagyunk, de a hiénacsapat működik" – mondta erre a példakép.

„Wittner Mária a saját szenvedésein, az 1956-ban tett tanúságtételén, harcán keresztül, majd a rendszerváltás utáni tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy ma Magyarország független ország legyen – mondta Németh Szilárd az 1956-os halálraítéltről készített film beharangozóján, Wittner Mária jelenlétében" – írja az MTI.

Az egykori rezsibiztos, jelenleg a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a Hadtörténeti Múzeumban, a Kortanúk – '56 lángjának őrzője: Wittner Mária című filmet ajánlva lépett fel, s mondta, hogy „a szabadságszerető magyar népnek az egyik legkiemelkedőbb, legszebb, legtisztább példája Wittner Mária, 1956 hőse", aki

az egyéni szabadság, az emberi szabadság, a nemzeti szabadság és a keresztény szabadság megtestesítője mindannyiunk számára.

A politikus idézett a Wittner Mária 80. születésnapjára írt leveléből, amelyben úgy fogalmazott, Wittner Mária élete példa arra, hogy egy magára hagyott, édesanyját kereső árva gyermeklányból hogyan lesz szabadságharcos forradalmár, akit mindezért meg akarnak semmisíteni, alázni, de mindez nem sikerül, „pedig a kommunisták mindent bevetettek". Németh Szilárd szerint Wittner Mária fegyverrel, tollal harcolt, tettel és szóval harcol Magyarország függetlenségéért, a magyar emberek szabadságáért, jólétéért. „Te vagy számunkra az erkölcsi mérce, az előttünk járó példakép" – jelentette ki.

Wittner Mária az eseményen arról beszélt, a szabadságszerető magyar népet „mindig valaki függősége alá tolták be". „Most szabadok vagyunk, de a hiénacsapat működik" – jegyezte meg, majd hozzátette:

az ellenzékiek tulajdonképpen a szabadság ellenségei, a kommunisták a rózsadombi paktum miatt védelmet kaptak, megúszták a számonkérést, de még mindig törekednek vissza a hatalomba.

Wittner Mária szerint a kommunisták által elkövetett bűnökről sok film készült 1990 után, ám ezek egy jelentős részét nem mutatták be. „Wittner Mária szorgalmazta e filmek bemutatását, hogy a kommunisták szembesüljenek bűneikkel" – olvasható az MTI tudósításában.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.