Tényleg bedarálhatja a bíróságokat a kormány
Handó Tünde

Tényleg bedarálhatja a bíróságokat a kormány

  • narancs.hu
  • 2018. május 3.

Belpol

Minisztérium alá rendelik a bíróságokat, nyugdíjaznak minden 1990 előtt is dolgozó bírát, jöhetnek a különbíróságok, és megszűnhet a Kúria.

Az e heti HVG arról ír, hogy Orbán Viktor előtt már kész tervek vannak arra, hogy miként lehet az utolsó független hatalmi ágat, a bíróságokat is megtörni. A lap szerint megválnának az Országos Bírói Hivatalt vezető Handó Tündétől, és minisztériumi igazgatás alá vonnák a bíróságokat.

Az új kétharmad birtokában a kormány előtt már nincs akadálya annak, hogy a Fidesz létrehozza a közigazgatási bíróságokat. Ezek az újonnan felálló bíróságok dönthetnének minden olyan ügyben, melyben állami szervek működéséről szólnak. Így például az MNB-t, minisztériumokat vagy épp a Médiatanácsot érintő ügyekben, vagy éppen a közérdekű adatokról szóló perekben is ezek a bíróságok döntenének– a közigazgatási bíróságokról itt olvashat részletesen.

Kinézték maguknak

A közigazgatási bíráskodás „megújítása” a kormány befolyását növelné a politikailag fontos ügyekben. Az elképzelés kritikusai furcsa helyzetbe kerültek: a jelenlegi, szintén a Fidesz által kialakított bírósági rendszert kell védelmezniük.

A lap szerint már kidolgozott javaslat van arra vonatkozóan, hogy minden olyan bírót nyugdíjba küldjenek, aki már 1990 előtt ítélkezett. Így teljesen lefejeznék a bírói kart, megszabadulva a legtapasztaltabb bíráktól. Az intézkedés a mintegy háromezer fős bírói kar nagyságrendileg 20 százalékát, 600–650 embert érinthet.

Tervben van még az ítélőtáblák megszüntetése, vagy a túlságosan „önjáró” Kúria beolvasztása az Alkotmánybíróságba a lap szerint. Ha ez utóbbi megvalósul, azzal gyakorlatilag megszűnne a harmadfokú fellebbezési fórum. A tervek szerint a jövőben a Fővárosi Ítélőtábla lenne a harmadfokú fellebbezési fórum, míg az elvi iránymutatás az újabb fideszes delegáltakkal kibővített AB feladata lenne.

A bíróságok helyzetéről és kilátásairól Fleck Zoltánnal beszélgettünk még a választások előtt.

„Folyamatos és tudatos leépítés volt”

Évek óta nem beszélhetünk jogállamról, és tévedés azt gondolni, hogy az autoriter rendszer a bíróságokon fog megbukni. Magyar Narancs: A 2010 utáni átalakításokat azzal indokolta a kormány, hogy nem működnek hatékonyan a bíróságok. Mennyire voltak jogosak ezek a kritikák? Fleck Zoltán: A bíróságok 2010 előtt valóban alacsony hatékonysággal dolgoztak, magas volt a két éven túli vagy a folyamatban maradt ügyek aránya.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.