Több mint 900 ezren dolgoznak május 1-jén

  • narancs.hu
  • 2023. május 1.

Belpol

A férfiak és az alacsonyabb végzettségűek körében dolgoznak a legnagyobb arányban. 

A Társadalomkutató a hosszú hétvégét megelőző héten arról kérdezte a felnőtt magyar lakosságot, hogy a munkahellyel rendelkező magyarok munkával töltik-e május 1-jét – közölte a kutató intézet

A kutatás alapján tízből hat magyarnak (59 százalék) van jövedelemmel járó munkája, amely a 18 év feletti magyar társadalomra vetítve hozzávetőlegesen 4,7 millió kenyérkeresőt jelent. A felmérés szerint ennek ötöde (20 százalék), azaz 

több mint 900 ezren még a munkaszüneti napnak számító május 1-jén is dolgozni fognak.

A férfiak és az alacsonyabb végzettségűek körében dolgoznak a legnagyobb arányban, míg a kor és lakhely kevésbé meghatározó ebben a kérdésben. A férfi munkavállalók körében (24 százalék) jellemzőbb a május 1-jei munkavállalás, mint a nők (15 százalék) körében. Az alapfokú végzettségű kenyérkeresők körében minden negyedik (26 százalék), a középfokú (17 százalék) és a felsőfokú (16 százalék) végzettséggel rendelkezők közül minden hatodik ünnepli munkával a munka ünnepét.

 
 
Forrás: Társadalomkutató
 

Valamennyi korosztály munkavállalói közel azonos, 20 százalék körüli arányban vállalnak munkát május 1-jén, ez egyaránt igaz a legfiatalabb 18-29 évesekre (22 százalék), de még az arányaiban legkevesebb munkavállalóval rendelkező 60 év feletti korosztályra (21 százalék) is.

A kutatás 1000 fő telefonos (CATI) megkérdezésével készült, az adatfelvételre 2023. április 24-26. között került sor. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a maximális mintavételi hiba ± 3,16 százalék.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.