Több problémát is talált a Velencei Bizottság a CEU-t célzó törvénymódosításban

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 11.

Belpol

Vajon, mit szól ehhez a Fidesz?

A Velencei Bizottság pénteken közzétett döntése értelmében lényegében a magyar kormánynak ki kellene szednie mindent a felsőoktatási törvény módosításából, ami a CEU-ra vonatkozik. A közzétett előzetes álláspont szerint a törvény szabályai általában véve megfelelnek az európai gyakorlatnak, de számos követelménye túlságosan szigorú és nem is megalapozott, mert már működő felsőoktatási intézményekre is vonatkozik – írja a hvg.hu.

Bár a Velencei Bizottság elismeri, hogy egy országnak joga van szabályozni a területén működő külföldi felsőoktatási intézményeket, kivált, ha erre nem léteznek egységes európai normák, modellek. Ezért a magyar hatóságok döntésétől függ, hogy át kell-e alakítani a szabályozást, és ha igen, mikor, „de a módosítások törvényesen csak a Magyarország területén még nem aktív külföldi intézményekre alkalmazhatók, a már működő egyetemek esetében más a helyzet”.

A Velencei Bizottság másik fő megállapítása az, hogy túl gyorsan fogadták el a törvényt, amely ilyenformán nem tette lehetővé, hogy transzparens legyen a törvényalkotási folyamat, az érintett feleknek nem adott lehetőséget az előzetes konzultációkra, pedig az a demokratikus legitimációt is szolgálta volna. És bár a törvénymódosítás nem nevezett meg egyetlen intézményt sem, a Velencei Bizottság szerint is a változás legfőképp a CEU-t érinti.

A Velencei Bizottság előzetes állásfoglalásában felszólította a kormányt, hogy ne írjon elő nemzetközi megállapodást a származási országgal, ne kelljen a székhelyen egyetemi oktatást nyújtani, töröljék el a névhasználatra vonatkozó, indokolatlan szabályozást, emellett pedig Magyarország kormánya ne korlátozza a külföldi és a magyar partneregyetemek közti együttműködéseket és biztosítsa, hogy a munkavállalásra vonatkozó szabályok ne befolyásolják az egyetemi szabadságot.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.