A Velencei Bizottság pénteken közzétett döntése értelmében lényegében a magyar kormánynak ki kellene szednie mindent a felsőoktatási törvény módosításából, ami a CEU-ra vonatkozik. A közzétett előzetes álláspont szerint a törvény szabályai általában véve megfelelnek az európai gyakorlatnak, de számos követelménye túlságosan szigorú és nem is megalapozott, mert már működő felsőoktatási intézményekre is vonatkozik – írja a hvg.hu.
Bár a Velencei Bizottság elismeri, hogy egy országnak joga van szabályozni a területén működő külföldi felsőoktatási intézményeket, kivált, ha erre nem léteznek egységes európai normák, modellek. Ezért a magyar hatóságok döntésétől függ, hogy át kell-e alakítani a szabályozást, és ha igen, mikor, „de a módosítások törvényesen csak a Magyarország területén még nem aktív külföldi intézményekre alkalmazhatók, a már működő egyetemek esetében más a helyzet”.
A Velencei Bizottság másik fő megállapítása az, hogy túl gyorsan fogadták el a törvényt, amely ilyenformán nem tette lehetővé, hogy transzparens legyen a törvényalkotási folyamat, az érintett feleknek nem adott lehetőséget az előzetes konzultációkra, pedig az a demokratikus legitimációt is szolgálta volna. És bár a törvénymódosítás nem nevezett meg egyetlen intézményt sem, a Velencei Bizottság szerint is a változás legfőképp a CEU-t érinti.
A Velencei Bizottság előzetes állásfoglalásában felszólította a kormányt, hogy ne írjon elő nemzetközi megállapodást a származási országgal, ne kelljen a székhelyen egyetemi oktatást nyújtani, töröljék el a névhasználatra vonatkozó, indokolatlan szabályozást, emellett pedig Magyarország kormánya ne korlátozza a külföldi és a magyar partneregyetemek közti együttműködéseket és biztosítsa, hogy a munkavállalásra vonatkozó szabályok ne befolyásolják az egyetemi szabadságot.
