Tordai Bence feljelentést tesz Dúró Dóra és Gyöngyöspata fideszes országgyűlési képviselője ellen gyűlöletbeszéd és közösség elleni uszítás miatt

  • narancs.hu
  • 2020. február 22.

Belpol

A politikusok a hétfői parlamenti ülésen tett felszólalásaikkal a Párbeszéd politikusa szerint gyilkos tetteknek ágyazhatnak meg.

Gyűlöletbeszéd és közösség elleni uszítás miatt feljelentést tesz Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője a fideszes Horváth László és a Mi Hazánk színeiben politizáló Dúró Dóra független országgyűlési képviselő ellen.

Tordai, aki részt vett az 1992-ben meggyilkolt Danyi Zoltán emléktáblájának szombati salgótarjáni avatásán azt mondta, azért jelentik fel "ezt a két szélsőjobboldali képviselőt", mert a hétfői parlamenti ülésen olyan felszólalásokat tettek, amelyek gyilkos tetteknek ágyazhatnak meg.

A Párbeszéd sajtóosztálya által az MTI-hez eljuttatott videófelvételen az MTI közlése szerint Tordai azt közölte, hogy Horváth László, aki Gyöngyöspata országgyűlési képviselője nemhogy enyhítené, inkább szítja a feszültséget és azt próbálja elhitetni az emberekkel, hogy az ügy áldozatai valójában tettesek. Azt hazudja, hogy azok, akik kártérítést kaptak egytől egyig tanárverők – tette hozzá.
Az ellenzéki politikus azt mondta, erre tett rá egy lapáttal Dúró Dóra, aki törvényesítené a szegregációt.

Egy apartheid rendszert akarnak bevezetni – összegzett a Párbeszéd politikusa.

Tordai Bence, aki Berki Sándorral, a Párbeszéd Nógrád megyei elnökével vett részt az avatáson felidézte, a 1990-es években is a cigányok ellen uszítottak az országban, Salgótarjánban és annak gyilkosság lett a vége. Danyi Zoltán 32 éves volt, amikor szkinhedek megvárták a háza előtt és halálra verték. Nem volt más bűne, csak az, hogy cigánynak született – tette hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.