Idén márciusban a székesfehérvári jobboldali pártok és szervezetek megállapodtak az önkormányzati választáson való közös indulásról és a polgármesterjelölt személyéről. Minden jel arra mutatott, hogy négy év múltán ismét a baloldal által támogatott 1998-as győztes, Warvasovszky Tihamér és az 1994-1998 közötti fideszes polgármester, Nagy István mérkőzik meg egymással. Aztán a Fidesz másképp döntött; a helyi média e hónap elején adta hírül, hogy a legnagyobb ellenzéki párt Nagy helyett Gógl Árpád volt egészségügyi minisztert indítja fehérvári polgármesterjelöltként.Avárosi polgári körök július 17-én a Megyeházán jöttek öszsze, ahol Tóth Gy. László, Orbán Viktor tanácsadója előadását követően többen kifejtették: a jobboldalnak nem Nagy Istvánt kellene indítania polgármesterjelöltként az őszi önkormányzati választáson. A Fejér Megyei Hírlapban (FMH) július 19-én megjelent beszámoló szerint a felszólalók a baloldal és a liberálisok által támogatott jelenlegi polgármesterrel szembeni puhasággal vádolták a városi közgyűlésben többségben lévő jobboldali képviselőket, továbbá feltették a kérdést: Nagy István vajon nyugodt szívvel vág-e neki a "várhatóan durva hangvételű kampánynak". A találkozót szervező Polgári Körök Egyesület Székesfehérvárért elnöke, Csurgai Horváth József az FMH-nak adott nyilatkozatában ekkor még elhatárolódott a Nagy István jelöltségét megkérdőjelező véleményektől, kijelentve: "Sajnálatos módon vannak olyan beszélgetőtársaságok, amelyek egyéni ambícióik miatt félreteszik az összefogás és az egység gondolatát, és megpróbálják a kommunista időszakból jól ismert >>szalámitaktikávalA Fidesz városi szervezete az FMH július 29-i számában megjelent, Íme az álkörök című (múlt heti Szüret rovatunkban már idézett) közleményében ugyancsak elítélte a július 17-i akciót: "Önjelöltek, politikai kalandorok és megélhetési politikusok magukat a polgári körök báránybőrébe bújtatva bedugták jobbos cipőbe bújtatott bal lábukat az ajtón." Alig huszonnégy óra múltán az események mégis az MSZP-bérenc álköröknek minősített csoportok forgatókönyve szerint alakultak.
A jelöltváltásról született döntés körülményeiről
ellentmondásosan nyilatkoznak
az érintettek. Az MDF helyi szervezetének elnöke, Ferenczy Géza augusztus 2-án Hagymásy Andráshoz, a fehérvári Fidesz-szervezet elnökéhez intézett levelében úgy fogalmazott: "A Fidesz felső vezetésének azon döntése, miszerint dr. Nagy István polgármesteri jelölését nem támogatják, súlyos válságba sodorta a székesfehérvári jobboldalt." Gógl Árpád augusztus 2-án az FMH-nak nyilatkozva "határozottan cáfolta, hogy esetleg Budapesten, a Fidesz felső vezetése döntött volna úgy, hogy őt jelöljék polgármesternek". Gógl ekkor azt állította: a Polgári Körök Szövetsége és a fehérvári Polgári Védegylet július 31-i "alulról szerveződő beszélgetőfórumán (...) merült fel először a jelölésének a neve (sic!)". Az exminiszter kijelentését lapunk kérdésére mind Nagy István, mind a július 31-i gyűlésen jelen lévő Fenyves Péter alpolgármester cáfolta. (Fenyves az 1998-ban a Nagy Istvánnal és Warvasovszky Tihamérral szemben indult Lakóterületi Egyesületek Szövetségének [LESZ] az elnöke.) Nagy szerint ő július 30-án találkozott Gógl Árpáddal, aki tudomására hozta: Áder János, a Fidesz - MPP ügyvezető alelnöke közölte vele, hogy immár ő, Gógl a párt fehérvári polgármesterjelöltje. Fenyves Péter hasonlóképpen nyilatkozott a Narancsnak, azaz Gógl őt is úgy tájékoztatta, hogy Áder közölte vele a Fidesz Országos Választmánya elnökségének döntését. Gógl Árpád azonban kérdésünkre cáfolta, hogy Ádertől szerzett volna tudomást a döntésről, amelyet - állította változatlanul - nem a Fidesz országos elnöksége, hanem helyi szervezete hozott meg. Lapunknak és a polgári körök augusztus 8-i fórumán Gógl ugyanazt mondta: a döntést megelőzően a Fidesz országos elnöksége, értékelve a jobboldal önkormányzati választások előtti helyzetét, úgy ítélte meg, hogy Székesfehérváron "egy integráló személyiség" indításával teremthető meg a jobboldal egysége. Gógl Árpád a Narancsnak kifejtette: a kialakult helyzet arra vezethető vissza, hogy a márciusban tető alá hozott, a Nagy István polgármester-jelöltségét támogató megállapodást júliusra több szereplő felmondta. Így tett a LESZ, valamint a Fehérváron működő mintegy négyszáz polgári kör egyötöde. Gógl szerint jelölését éppen az indokolta, hogy helyreálljon a fehérvári jobboldal egysége. A volt miniszter úgy tudja: a kivált szervezetek Fenyves Péter jelenlegi alpolgármestert, a LESZ 1998-as polgármesterjelöltjét kívánták indítani Nagy és Warvasovszky ellen.
"A Fidesz a saját belharcai
következtében előállt helyzetért most megkísérli a LESZ-re és a szabadon gondolkodó fehérvári polgári körökre hárítani a felelősséget" - kommentálta az állítást Fenyves Péter. Ehhez Petróczi Ferenc, a LESZ közgyűlési frakcióvezetője hozzátette: Fenyves Péter neve nemcsak önálló LESZ-jelöltként, hanem a jobboldal egy részének közös jelöltjeként is fölmerült. A LESZ - szándéka szerint - támogatja Gógl Árpád jelölését, de Nagy Istvánét is támogatta volna, közölte lapunkkal Fenyves. Petróczi szerint Gógl adottságai növelhetik a jobboldal győzelmi esélyét az októberi megmérettetésen, a megállapodást azonban nem Nagy István személye miatt, hanem azért mondták fel, mert a megegyezést aláíró pártok "nem kezelték értékén" az 1998-ban ötezer szavazatot kapott tömörülést. (Helyi politikusok szerint ez az ötezer polgár zömében jobboldali érzelmű; a fideszes Nagy négy éve éppen amiatt szenvedett kis különbségű vereséget a baloldal közös jelöltjétől, mert Fenyvesre túl sok potenciális Fidesz-szavazó voksolt.) Fenyves Péter kijelentette: szervezetük és a Fidesztől független székesfehérvári polgári körök elkötelezettek a jobboldal egységének fenntartása iránt, de nem játsszák el a Fidesz "marionettbábuinak" szerepét.
Fehérvári jobboldali körökben mindenesetre tartja magát az a vélekedés, hogy a LESZ "rátette a kezét" a helyi polgári körök jelentős részére. Erre reagálva Petróczi Ferenc a következőt nyilatkozta a Narancsnak: "Sajnos egyes helyi jobboldali pártvezetők még mindig ott tartanak, hogy Nagy István 1998-as vereségének, illetve Áder János és a Fidesz-központ pálfordulásának felelőseit keresik, ráadásul minderről mindig Balsay István, a LESZ, valamint egyes, ahogy ők mondják: >>jobbos cipőbe bújt baloldali polgári körök<< ármánykodása jut az eszükbe. Kártékonynak tartom az ilyesfajta politizálást, mert szembeállítja egymással a polgári erők különböző csoportjait."
A LESZ 1998-as megalakulását és Fenyves Péter akkori polgármester-jelölti indulását többen, így maga Nagy István is
Balsay István
egykori fehérvári tanácselnök, 1990-1994 közötti fideszes polgármester ténykedésének tulajdonítják. Fenyves Péter erre így reagált: a LESZ civil szerveződések szövetsége, mely "nem támaszkodik királycsinálókra". Petróczi Ferenc ezt azzal egészítette ki, hogy "Balsay István igazi lokálpatrióta, szerteágazó kapcsolatokkal, hatalmas segítőkészséggel és munkabírással. Nagyon sok fehérvári közéleti szereplő sokat köszönhet neki, köztük Fenyves Péter, Nagy István, Gógl Árpád, de Warvasovszky Tihamér is. A LESZ mögött nem Balsay áll, hanem a szervezetet megalkotó polgári egyesületek és azok a választók, akik 1998-ban megtiszteltek minket bizalmukkal." Fenyves Péter a LESZ 1998-as és mostani szerepével kapcsolatban elmondta: "a Fidesz a bűnbakkeresés helyett jobban tenné, ha önvizsgálatot tartana" és "nem próbálna meg más szervezetek helyett gondolkodni".
Az általunk megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a 90-es évek székesfehérvári közéletét két tehetséges és a város érdekében egyaránt sikeresen ténykedő politikus, a fideszes Balsay István és a tavaly elhunyt szocialista Vancsik Zoltán dominálta, ám míg Vancsik és Warvasovszky Tihamér polgármester kapcsolata zökkenőmentesnek mutatkozott, addig Balsay és utóda, a Fidesz és az MDF támogatásával 1994-ben polgármesterré választott Nagy István közötti ellentétek odáig fajultak, hogy Nagy István az 1998-as választási vereségét a Balsayval folytatott küzdelmével és a LESZ utóbbi által kezdeményezett önálló indulásával magyarázza. "Balsay István kétféle embert ismer: ellenséget és alattvalót" - közölte lapunkkal a fehérvári jobboldal egyik vezetője, aki szerint Nagy mostani "megfúrása" is Balsay munkálkodásának eredménye.
"A beteges vádaskodás helyett Nagy István és hívei jobban tennék, ha elmélyednének magukban - mondta lapunknak Balsay István. - 1994-ben én csináltam polgármestert Nagy Istvánból" - fogalmazott, majd hozzátette: a jobboldali egység híveként 1998-ban és 2002-ben is támogatta mind Nagy, mind Fertő László (a Fejér megyei közgyűlés elnöke), mind pedig a jobboldali képviselőjelöltek indulását; előbbiét annak ellenére, hogy 1994-es megválasztása után Nagy késedelem nélkül hozzálátott az ő egykori munkatársainak eltávolításához, Warvasovszky Tihamért kérve föl gazdasági alpolgármesternek, "helyzetbe hozva" ezzel későbbi ellenfelét. Balsay szerint Nagy mostani "ejtése" nem neki, hanem annak a ténynek köszönhető, hogy a Fidesz országos vezetése és több helyi szervezet úgy találta: egy 13-16 százalékos népszerűséget felmutatni képes polgármesterjelölt viszszahúzó erő lehet. Balsay István szerint a Nagy-Warvasovszky együttműködés az elmúlt négy évben is folytatódott: a várost voltaképpen egy MSZP-Fidesz nagykoalíció irányította. Székesfehérvár 1994 előtti polgármestere, az Orbán-kormány egykori államtitkára 1999-es bukását (amely az ún. Lockheed-levélbotrány következménye volt - G. G.) annak tudja be, hogy az előző évi székesfehérvári fiaskóért "el kellett vinnie a balhét". Megjegyezte: érdemes elgondolkodni azon, hogy Nagy István, aki Balsay szerint a székesfehérvári közgyűlés jobboldali frakciójának ülésén kijelentette, hogy "Balsayt másfél év alatt sikerült kinyírnom, fél év alatt Warvasovszkyt is a bolondokházába juttatom", mennyire alkalmas polgármesterjelöltnek. "Nem foglalkozom Nagy Istvánnal és az ügyeivel, a jobboldal egységére és a jövőre koncentrálok" - zárta le a beszélgetést Balsay István, aki szerint Gógl Árpádot, akit a Fidesz fehérvári szervezete az ő ajánlása ellenére sem fogadott soraiba, az országgyűlési választás eredménye alapján "helyzetbe lehet hozni" a városban, ehhez viszont egységre lenne szükség.
Balsay István állításaira reagálva Nagy István a Narancsnak a következőket mondta: megválasztásakor sokat köszönhetett Balsay Istvánnak, cáfolta ugyanakkor a Balsay munkatársai ellen indított "boszorkányüldözést". Warvasovszky Tihamér alpolgármesterré jelöléséről kijelentette: a város jelenlegi irányítója Balsay István tanácselnök-helyettese volt a nyolcvanas évek végén. Warvasovszky 1994-es felkérését Nagy ma is helyes döntésnek tartja, mert ezzel a lépéssel biztosítható volt az akkori szocialista irányítású kormány jóindulata az ellenzéki vezetésű várossal szemben. "Warvasovszky Tihamérral emberileg ma is jó, mondhatni baráti viszonyban vagyok, még ha nem is értek egyet a politikájával. Nem gondolom, hogy a politikai törésvonalaknak szükségszerűen szét kell szabdalniuk az emberi kapcsolatokat" - mondta Nagy, aki szerint "eszement hazugság" az az állítás, miszerint ő Balsay és Warvasovszky "kinyírásáról" beszélt volna.
Bármi volt is a Fidesz Nagy István mögüli kihátrálásának "igazi" oka, annyi bizonyos: július utolsó napjaiban a párt úgy ejtette addigi polgármesterjelöltjét, hogy a döntéshozók közül senki nem tájékoztatta az érintettet. Nagy István lapunknak kifejtette: jelölését a Fidesz Fejér megyei választmánya, az MDF, az MKDSZ, az FKDSZ (a helyi folklór részét képező Túri-Kovács-féle kisgazda képződmény), július elejéig a LESZ, valamint kétszázötven polgári kör támogatta. Március óta készült a választásra: program-előkészítő bizottságokat állított föl, sőt nyáron megkezdte kampányát is, ezt azonban kettétörte a Fidesz országos elnökségének "hallatlan, példátlan és a demokráciától távol álló döntése", melynek érdemi indoklásával mindeddig nem találkozott. A bejelentés módját Nagy István kérdésünkre "politikai és emberi hitelrontásként" értékelte, mellyel "elvesztette arcát" választói előtt. "A Fidesz országos elnöksége nyilván úgy gondolta, hogy döntésével megszünteti a régóta húzódó fehérvári belháborút, ám kérdés, Gógl Árpád képes lesz-e arra, hogy olyan programot hirdessen meg, amely mögé az egész jobboldal felsorakozik. Ha igen, akkor sok sikert kívánok neki hozzá" - közölte Nagy István.
A fehérvári polgári körök
Gógl Árpád "egyesülési találkozóként" beharangozott augusztus 8-i gyűlése mindenesetre nem teremtette meg az egységet az új jelölt mögött. A gyűlésen, ahol Gógl a kompromisszumkészség fontosságát, továbbá saját fehérvári kötődésének erősségét ecsetelte, majd a különböző kisgazda és kereszténydemokrata szatellitszervezetek helyi vezetői mondták el egyetértő véleményüket a Fidesz-döntésről, az első vastapsot Ferenczy Géza MDF-elnök kapta, amikor bejelentette: pártja jelöltje továbbra is Nagy István. Nála nagyobb sikert csak maga Nagy aratott, aki hozzászólásában élesen kritizálta "a jobboldali egység alá minden szemetet besöprő" politikusok tevékenységét, továbbá bírálta a neki indoklás nélkül "selyemzsinórt küldő" országos Fidesz-vezetést, valamint a központ nyomására a barátjukat habozás nélkül eláruló helyi pártvezetőket, név szerint említve Hagymásy András helyi Fidesz-elnököt. Hagymásy a Népszabadság aznapi számában azt állította: a jelöltcseréről szóló döntést nem Budapesten, hanem helyben hozták meg. Az előzőekben láthattuk, ugyanezt mondja Gógl Árpád is, aki szerint a Fidesz felső vezetése "csak elvi állásfoglalást hozott". Nagy István hazugságnak nevezte ezeket az állításokat, sőt a polgári körök gyűlésén Nagy bírálatára reagálva maga Hagymásy is a Népszabadságra hárította a felelősséget (!) szavai "elferdítéséért". (A Fidesz székesfehérvári szervezete elnökének álláspontjáról ennél többet nem tudtunk meg, mivel többszöri megkeresésünkre sem kívánt nyilatkozni.) Nagy István egyébként az összejövetelen kijelentette: nem lesz a jobboldali egység megbontója.
A gyűlésen (ahol három különböző kisgazdaszervezet, továbbá néhány egyéb létfontosságú polgári sejt képviselője mellett Ütő Endre, az Operaház egykori igazgatója is felszólalt) megjelentek a LESZ vezetői is. Fenyves Péter közölte, hogy a híresztelések ellenére szervezetük idén nem szándékozik polgármesterjelöltet állítani, mert "ez a két jobboldali párt feladata"; a LESZ a maga részéről kész támogatni a Fidesz és az MDF által állított közös jelöltet.
Augusztus 10-én létre is jött a megállapodás Gógl és a LESZ között, ám lapzártánkkor az egész hercehurca indítékául szolgáló "teljes jobboldali egység" máshol látszik megfenekleni: augusztus 12-én az MDF helyi szervezete (miután eredménytelenül végződtek a közös indulásról Gógllal folytatott tárgyalásai) úgy döntött, nem támogatja az exminiszter polgármester-jelöltségét, és Viniczai Tibor vállalkozó személyében önálló jelöltje lesz az idei önkormányzati választáson. Ferenczy Géza, aki - lévén Nagy apósa - különösen kényes helyzetben van, kijelentette: pártja 1994 és 1998 után 2002-ben is Nagy Istvánt tartja a legalkalmasabb jelöltnek a polgármesteri posztra. Ám a helyzet szerinte hasonló ahhoz, amikor 2000-ben a Fidesz és a kisgazdapárt az MDF megkerülésével döntött a közös képviselőjelölt személyéről; Viniczai akkor önálló MDF-jelöltként tizenkét százalékos eredményt ért el az időközi országgyűlési választáson. Ferenczy elszánt: az MDF helyi szervezete és Viniczai Tibor egyaránt kész ringbe szállni a "Fidesz-diktátum" elfogadása helyett.
Gavra Gábor
