„Újabb támadás a demokrácia ellen” – itt az új Magyar Nemzet

  • narancs.hu
  • 2015. február 7.

Belpol

A standokon az új Magyar Nemzet – diszkrétebb nem is lehetne.

A tegnapi események után a fél ország kíváncsian várta, hogy mi lesz az új Magyar Nemzetben, megjelenik-e egyáltalán. Nos, csalódniuk kell azoknak, akik patás-szarvas Orbán-képet, hatalmas leleplezéseket vártak, bármit, ami Simicska Lajos tegnapi szereplését még jobban aláhúzza.

false

 

A címlapon ugyan vezető anyag a „Botrány a reklámadó miatt” című hírösszefoglaló, alcíme pedig az, hogy „újabb támdás a demokrácia ellen”, ám a cikkben Simicska megszólalása már teljesen sajtókompatibilis, és ugyan szerepel benne a „lapunk tulajdonosa” kifejezés, a szerző már-már úgy idézi őt, mintha csak egyszerű riportalany volna, akinek nincs semmi köze a laphoz. Simicska tegnapi megszólalásai közül egyedül az Origónak adott interjút idézik, e szerint „Orbán Viktornak csak a lojális média kell, az ellenséget ezért ellehetetleníti. Ezt viszont ő (mármint Simicska) sem hagyja, ezért háborúzik”.

A kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében nyilatkozik Kovács Zoltán kormányszóvivő is, aki ilyet szól: "A kormány nem háborúzik senkivel".

A címlapon az előbbinél nagyobb terjedelemben az olimpiának, a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációnak, a Merkel-Putyin-Hollande találkozónak jutott, illetve annak, hogy „megrohanták a NAV-ot a politikusok”.

A véleményoldalon sem akad senki, aki kivont szablyával menne Orbánra. Pilhál Tamás a szocialisták és Kész Zoltán kapcsolatát boncolgatja, Pilhál György a koppenhágai kábellopásról („A tolvaj nemzetközi”), Szabó Anna a minap bejelentett nemzeti közműszolgáltató fontosságáról elmélkedik. A legmesszebb Kristóf Attila megy, aki ezt írja: „Én nem tudom, hogy a Fidesz többszörös kétharmados győzelmének következményeként  természetesnek tekinthető-e az a korlátlan magabiztosság, amellyel - a jelen nem éppen ideális körülményei között - a párt és a kormány meghozza váratlan, olykor elsietettnek bizonyuló, az úgynevezett civil szféra különböző irritáló döntéseit. Ezekkel, nem beszélve egyes vezetőinek nem túl rokonszenves habitusáról, számos hívét idegeníti el.”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.