„Újabb támadás a demokrácia ellen” – itt az új Magyar Nemzet

  • narancs.hu
  • 2015. február 7.

Belpol

A standokon az új Magyar Nemzet – diszkrétebb nem is lehetne.

A tegnapi események után a fél ország kíváncsian várta, hogy mi lesz az új Magyar Nemzetben, megjelenik-e egyáltalán. Nos, csalódniuk kell azoknak, akik patás-szarvas Orbán-képet, hatalmas leleplezéseket vártak, bármit, ami Simicska Lajos tegnapi szereplését még jobban aláhúzza.

false

 

A címlapon ugyan vezető anyag a „Botrány a reklámadó miatt” című hírösszefoglaló, alcíme pedig az, hogy „újabb támdás a demokrácia ellen”, ám a cikkben Simicska megszólalása már teljesen sajtókompatibilis, és ugyan szerepel benne a „lapunk tulajdonosa” kifejezés, a szerző már-már úgy idézi őt, mintha csak egyszerű riportalany volna, akinek nincs semmi köze a laphoz. Simicska tegnapi megszólalásai közül egyedül az Origónak adott interjút idézik, e szerint „Orbán Viktornak csak a lojális média kell, az ellenséget ezért ellehetetleníti. Ezt viszont ő (mármint Simicska) sem hagyja, ezért háborúzik”.

A kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében nyilatkozik Kovács Zoltán kormányszóvivő is, aki ilyet szól: "A kormány nem háborúzik senkivel".

A címlapon az előbbinél nagyobb terjedelemben az olimpiának, a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációnak, a Merkel-Putyin-Hollande találkozónak jutott, illetve annak, hogy „megrohanták a NAV-ot a politikusok”.

A véleményoldalon sem akad senki, aki kivont szablyával menne Orbánra. Pilhál Tamás a szocialisták és Kész Zoltán kapcsolatát boncolgatja, Pilhál György a koppenhágai kábellopásról („A tolvaj nemzetközi”), Szabó Anna a minap bejelentett nemzeti közműszolgáltató fontosságáról elmélkedik. A legmesszebb Kristóf Attila megy, aki ezt írja: „Én nem tudom, hogy a Fidesz többszörös kétharmados győzelmének következményeként  természetesnek tekinthető-e az a korlátlan magabiztosság, amellyel - a jelen nem éppen ideális körülményei között - a párt és a kormány meghozza váratlan, olykor elsietettnek bizonyuló, az úgynevezett civil szféra különböző irritáló döntéseit. Ezekkel, nem beszélve egyes vezetőinek nem túl rokonszenves habitusáról, számos hívét idegeníti el.”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.