Újra szóba került az iparűzési adó felezése

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 17.

Belpol

A főváros szerint ez csak fegyelmezőeszköz.

"Jövőre még beleférne az iparűzési adó megfelezése, érdemes rajta elgondolkodni, de a döntéssel meg kell várni, hogy mit hoz a járvány negyedik hulláma" – ezt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke nyilatkozta a Népszavának.

Parragh szerint az újabb ilyen döntést alátámasztanák az idei év pozitív tapasztalatai, bár azt is bevallotta, hogy volt némi időbeli eltolódás, az érintett kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók kicsit később érezték meg az intézkedés kedvező hatását, mint arra előzetesen számítottak.

Hozzátette:

az iparűzési adó felére csökkentése jövőre is segítené a vállalkozásokat, hiszen többet költhetnének fejlesztésre, ráadásul az önkormányzatok sem utasították el egyhangúan.

Ha újra terítékre kerül a kérdés, akkor iparkamarai elnökként nem is tehetnék másként, minthogy támogatom az erre vonatkozó javaslatot, mondta el Parragh.

A nyilatkozata alapján az iparűzési adóba nemcsak rövid távon terveznének belenyúlni. Parragh szerint "az iparűzési adót jobban szét kellene teríteni. A jelenlegi rendszer nem segíti a gazdaság fejlődését és az önkormányzatok számára sem kedvező, így ezt előbb-utóbb ki kell dobni és egy új rendszert alkotni."

Hozzátette, hogy ez persze egy hosszabb folyamat lesz, ami ráadásul összecsúszhat a globális társasági minimumadó okán szükségessé váló társasági adó korrekcióval. "A kettőt össze lehetne vonni, de ennek most nincs itt az ideje. Ki kell várni a választásokat, mivel most nem lehetne erről korrekt szakmai vitát lefolytatni, hiszen rögtön a politikai csatér közepére kerülne az erről szóló elképzelés” – magyarázta Parragh. 

Kiss Ambrus, Budapest főpolgármester-helyettese szerint viszont nehezen lesz alátámasztható az iparűzési adó megfelezésének fenntartása a jövő évre is. Szerinte ugyanis az állam az idén nominálisan több adót szedett be, mint például a válság előtt, miközben az önkormányzatok ebből származó bevételeit erőteljesen csökkentette. Kiss úgy fogalmazott, hogy az iparűzési és társasági adó átalakítás Magyarországon kényszerítő és fegyelmező eszköz lett. 

Az iparűzési adó csökkentése komolyan érinti az önkormányzatok büdzséjét. A kormány ugyan ígért kompenzációt a településeknek, a 25 ezer fő alatti települések esetében heteken belül megérkezik a felezés miatti, összesen 50 milliárdos kompenzáció második részlete. A Népszava hozzáteszi azonban, hogy a huszonötezer főnél nagyobb települések közül 32-nek összesen 23 milliárd forint támogatást ítélt meg a kormány, míg a nagyvárosok esetében egyéni döntések születtek. Ez azért hangsúlyos, mert a tapasztalatok azt mutatják: a fideszes vezetésű települések pénzükhöz jutottak, az ellenzékiek többsége – beleértve Budapestet – viszont kimaradtak.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.