Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt szerdán a parlamentben, ahol azt a fideszes országgyűlési határozati javaslatot tárgyalták, amely kimondaná, hogy Ukrajna uniós csatlakozásához az előfeltételek nem teljesültek.
Felvezetésként Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető előterjesztőként arról beszélt, hogy Ukrajna "még a tagjelöltség kritériumainak sem felelt meg maradéktalanul", az EU mégis "aktuálpolitikai érdekből" kivételezne Ukrajnával, holott ettől nem érne véget a háború, és szerinte azt sem tudni, hol húzódnak jelenleg Ukrajna határai és mennyien élnek az országban. Kocsis azt is mondta, hogy Ukrajna "a világ egyik legkorruptabb országa".
Orbán Viktor felszólalásában arról beszélt, hogy a következő napokban az Európai Tanácsban is ezt a kérdést fogják tárgyalni, és szerinte jó, hogy vita folyhat Ukrajna EU-tagságáról, mert egy európai sorskérdésről van szó, viszont Orbán szerint Brüsszelben ebben a kérdésben "éppen fejjel mennek a falnak".
Orbán hangsúlyozta, "ez nem egy adományozható cím, rögzített feltételei vannak, ezen feltételek nem teljesítése ellenére, kivételt engedve Ukrajna tagjelölti státuszt kapott". Hozzátette, bár a vita még meggyőzheti őket ennek ellenkezőjéről, de
"a kormány álláspontja most az, hogy Ukrajna gyors EU-tagsága nem szolgálja sem Magyarország, sem pedig az Európai Unió érdekeit sem".
Orbán azt is mondta, hogy az Európai Bizottság (EB) hét feltételt támasztott Ukrajnának ahhoz, hogy megszerezze a tagjelölti státuszt, amit meg is kapott az ország, pedig még nem is teljesített addig három feltételt: a korrupció és az oligarchák elleni fellépést, illetve a nemzeti kisebbségek ügyének rendezését, de Orbán szerint a további négyet is csak részben.
A kisebbségi jogokkal kapcsolatban azt mondta, egyelőre nem látni tisztán, hogy a most meghozott ukrán törvény mit is tartalmaz, de szerinte a 2015-ben elvett jogokat nem valószínű, hogy maradéktalanul visszaadta a jogszabály.
Összefoglaóan Orbán elmondta:
"Ukrajna olyan messze van az EU-tagság feltételeinek teljesítésétől, mint Makó Jeruzsálemtől".
Orbán azt is hangoztatta, hogy "nem tudni, mivel jár mindez az Európai Unióra nézve", hiszen még sosem vettek fel az EU-ba olyan államot, amely éppen háborúban állt, és azt sem tudni, mekkora, hányan lakják. Úgy látja: Brüsszel igent akar mondatni valamire, anélkül, hogy fel lehetne mérni, mivel jár ez.
Két területen volt eddig részleges piacnyitás, a mezőgazdaság és a fuvarozás terén, ezeknél nemzetállami védekező beavatkozásokra volt szükség, hogy a helyreállíthatatlan károkat meg lehessen előzni. Még szó sincs csatlakozásról, de már most látható, hogy tízezrével mehetnek tönkre magyar egzisztenciák – fogalmazott Orbán.
Orbán idézett meg nem nevezett "német gazdaságkutatókat", akik számítása szerint 7 év alatt 190 milliárd eurót "nyelne el uniós támogatásként Ukrajna", de szerinte a mezdőgazdaság területén Ukrajna tízszer annyi támogatást kapna, mint most Magyarország, ráadásul "az amerikaiak nyakig bevásárolták magukat az ukrán mezőgazdaságba, és így az EU-s támogatások nagy része Amerikába jutna", ráadásul Ukrajna csatlakozása után minden más ország nettó befizetővé válna, vagy mindenkitől el kéne venni az agrártámogatások 20 százalékát – riogatott Orbán.
A miniszterelnök szerint Ukrajna tagsága komolytalan, a kormány nem tudja támogatni, ennek nem jött el az ideje, és a tagfelvételnél nem lehet politikai gesztust gyakorolni. Végül azt mondta, hogy Magyarország nyomás alatt áll, de az európai józan ész hangja marad.
A vitában a DK-s Arató Gergely azt mondta, a határozati javaslatot Vlagyimir Putyin mondott tollba, propagandatermék az egész, és erről árulkodik az is, hogy szavazni nem is fognak róla, csak beszélni. Arató azt hangsúlyozta, hogy hosszú folyamat az EU-csatlakozás, ezért nem arról van szó, hogy már másnap uniós tag lesz Ukrajna. Hozzátette, egyértelmű, hogy Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra és az EU sem áll készen a befogadására, de így van ez minden országnál, amely megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat, a tárgyalások megkezdése épp arra lehetőség, hogy a problémákra megoldást találjanak. Azt is mondta, nemzeti érdek is lenne Ukrajna csatlakozása, hogy a kárpátaljai magyarok is az EU tagjai legyenek.
Nacsa Lőrinc KDNP-s felszólaló megismételve Orbán érveit azt is mondta, hogy valójában "a brüsszeli bürokraták magyar hangjaival" vitatkoznak. Az ellenzék által a vitában többször idézett kárpátaljai magyarok levelével kapcsolatban Nacsa azt mondta, a kormánypártok jobban tudják, mit gondolnak a kárpátaljai magyarok.
Az MSZP-s Harangozó Tamás a határozati javaslatban említett stratégiai vitát kérte számon a Fideszen, mondván az lenne a stratégiai vita Ukrajna csatlakozásáról, hogy egy A4-es oldalnyi dokumentumot adtak be, Orbán Viktor pedig elmondta a mondandóját, majd elment. Harangozó felidézte, hogy korábban a Fidesz is támogatta Ukrajna csatlakozását, jelenlegi álláspontja pedig csak Oroszország érdekét képviseli, nem a kárpátaljai magyarokét. Arról is beszélt, hogy bár valóban vannak vitás kérdések, ezeket épp a tárgyalóasztalnál lehetne megbeszélni, ott lehetne érvényesíteni a kisebbségi kérdésben is a magyar álláspontot.
A momentumos Gelencsér Ferenc azt tette szóvá, hogy amikor az adórendszerről, vagy hasonló fontos kérdésekről van szó, akkor nem mennek el a kormánytagok, de most bezzeg igen, amikor arról van szó, hogy a megtámadott szomszédos ország, ahol a háborúban magyarok halnak meg, mert megöli őket a kormány szövetségese, ne legyen az EU tagja. Gelencsér szerint a kormány arra számít, hogy ha megakadályozzák Ukrajna csatlakozását, akkor az majd belpolitikai válságot okoz Ukrajnában, belebukhat Zelenszkij elnök, és ezzel segíthetik az oroszokat. A szintén momentumos Tompos Márton a kárpátaljai vezetők leveléből idézett, mondván nem kell konzultálni senkivel, a kárpátaljai magyarok maguk elmondták, hogy mit szeretnének.
A momentumos Tóth Endre azt vetette fel, hogy miközben a kormány az ukrajnai korrupcióval érvel a csatlakozása ellen, addig a boszniai korrupcióval nincs problémája, és Bosznia-Hercegovina sürgős csatlakozását támogatná.
A jobbikos Brenner Koloman azt mondta, bár voltak jó érvek a csatlakozás ellen, de nem tudja elfelejteni a háttérben meghúzódó Putyin-szálat, ugyanis Orbán ott állt Putyin mellett, miközben az arról eszélt, hogy Közép-Európa kerüljön vissza orosz érdekszférába, a NATO pedig húzódjon vissza 1997-es határaira. Brenner azt is mondta, a Jobbik az ukrán honvédő háborút támogatja, de a háborús ország csatlakozását nem.
A párbeszédes Szabó Tímea emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament bár most vitázik a határozati javaslatról, dönteni róla csak februárban fognak, vagyis a kormányt egyáltalán nem érdekli sem a magyar emberek véleménye, sem a parlament döntése, ugyanis a következő napokban az uniós csúcson erről már szó lesz – Szabó ezért politikai cirkusznak nevezte az egész ülést.
