A Fővárosi Közgyűlés Tulajdonosi Bizottsága a 2025. február 7-i ülésén tárgyalta a „Javaslat a BKK Zrt., BKV Zrt., BKM Nonprofit Zrt., BFVK Zrt., BGYH Zrt., vezérigazgatói pozíciójához kapcsolódó pályázati kiírásra” tárgyú előterjesztést. Karácsony Gergely főpolgármester a pályázatok értékelésére létrehozta az ún. bíráló bizottságot, amely a pályázatokat vizsgálja, válogatja, és a pályázók személyes meghallgatását végzi el. A bizottság szerdán zárt ülésen végzi el az első szűrést.
Információink szerint a legtöbb jelentkező a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság élére adta be pályázatát, összesen 12-en. A BKM a főváros legnagyobb cége, 2021. szeptemberben öt cég egybeolvasztásával, hat szolgáltatói tevékenység, a hulladékgazdálkodás, a kertészet, a kéményseprés, a köztisztaság, a távfűtés és a temetkezés egyesítésével hozták létre. Az új fővárosi közműcégben a FŐTÁV Nonprofit Zrt., az FKF Nonprofit Zrt., a FŐKERT Nonprofit Zrt., a BTI Nonprofit Zrt. és a FŐKÉTÜSZ Nonprofit Kft. került egy kalap alá. 2023-ban csúcsot döntött a bevétele: 126 milliárd forint mellett 4,5 milliárd forint nyereséget ért el. A társaságot megalakulása, 2021 óta Mártha Imre vezérigazgató irányítja. A BKM-hez került a rákosrendezői ingatlanfejlesztés menedzselése, március 24-én fizette ki az államnak a vasútüzemhez nem szükséges területeiért fizetendő vételár első részletét, 25 százalékát 12,7 milliárd forintot.
A második legnépszerűbb közműcég a főváros fürdőit üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. volt, ennek vezetésére 10 pályázat érkezett. A főváros aranytojásait tojó tyúkja kiválóan teljesített, 2023-ban 23 milliárd forint bevételből 5 milliárd forint adózott eredményt ér el. A cég élén Borosné Szűts Ildikó Katalin áll.
A pályázók érdeklődési dobogóján a harmadik helyre Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. került, vezetésére 8 pályázat futott be a bíráló bizottsághoz. A céget Barts J. Balázs vezérigazgató vezeti jelenleg, 2023-ban 3,6 milliárdos forgalmat produkált, amiből szerény 27 millió forintos nyereséget keletkeztetett. Barts 2021-ben közel volt vezérigazgató székének elvesztéséhez, Karácsony Gergely fegyelmit adott neki. A főpolgármester súlyos hibaként értékelte, hogy Barts úgy ismertette a Városháza eladását is számba vevő döntéselőkészítő tanulmányt egy ingatlanpiaci befektető képviselőinek, hogy azt éppen addigra már elvetette a kabinet, amivel egyértelművé téve, hogy nincsen szándéka a Városháza ingatlanának értékesítésére. A főpolgármester szerint abban is hibázott a vezérigazgató, hogy az ingatlanpiaci befektető képviselői előtt olyan informális beszédstílusban nyilvánult meg, amely kétséget ébreszthet egy külső szemlélő számára abban, hogy a vezérigazgató egyetért-e a városvezetés értékesítési szándékával kapcsolatos döntéssel.
A főváros közösségi közlekedéssel foglalkozó cégei iránt volt a legkisebb érdeklődés. A Budapesti Közlekedési Központ Zrt, (BKK) vezetésére 7, a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt (BKV) irányítására 6 pályázat érkezett. A főváros közöségi közlekedési szolgáltatásait megrendelő és kifizető BKK-t Walter Katalin vezérigazgató vezeti 2021 óta, 2023-ban 94 milliárdos árbevételük jött össze, abból pedig minimális 753 ezer forint nyereség. Walter a Magyar Hangnak március végén adott interjújában fel is vázolta kilátástalan helyzetüket: a főváros közösségi közlekedési rendszere nagyságrendileg 270 milliárd forintból működik, ebből a menetdíjbevételek 84 milliárd forintot tesznek ki, az önkormányzat pedig 180 milliárd ad hozzá. Bevételeik nagy részét, a 270 milliárd forint 75 százalékát a BKV finanszírozására fordítják, a másik szolgáltató, az ArrivaBus a teljes összeg további 10 százalékát viszi el. Miután az állami támogatás elenyésző lett, ezért a főváros finanszírozási helyzete határozza meg a BKK-ét is: szinte folyamatosan folyószámlahitelből, illetve forgóeszközhitelből működnek. A főváros költségvetésével ugyanez a helyzet. Kiss Ambrus a hétvégén beszélt arról a Népszavának, hogy húsvétra 31 milliárd forintos mínuszba csúszott a fővárosi önkormányzat, miután a Magyar Államkincstár március végén inkasszózta az idei évre kiszabott 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás első 25 milliárdos részletét. A főváros helyzetét nehezíti, hogy a korábbi megállapodások alapján járó és javarészt már elköltött uniós források, köztük például a trolibuszok vásárlására elköltött 11 milliárd se érkezik meg a fővárosi számlára. „Budapest folyószámlahitelből él, és ez így is lesz az iparűzési adó őszi befizetéséig” – mondta a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki úgy látja, a mínusz szeptemberig várhatóan 60 milliárdra kúszik fel, majd az adóbefizetések beérkezése után visszacsúszik 40 milliárdra, amit az év végén fizetnek vissza a tervek szerint.
A legnagyobb kihívást jelentő, a csődhelyzetet elhárításával rendszeresen megküzdő fővárosi közlekedési cég, a BKV élére érkezett a legkevesebb, összesen 6 vezetői pályázat. A vállalat helyzete katasztrofálisnak mondható, 28 milliárd forintos mínusszal zárták a 2023-as évet 179 milliárd forint bevétel mellett. Ez egyébként lényegesen jobb lett, mint az előzetes tervekben volt, de a BKV hatalmas alulfinanszírozásból adódó veszteséget a cég saját erőből csak mérsékelni tudja. Egy számviteli manőverrel a 2024-es évet nyereséggel tudták ugyan zárni, azonban a hatalmas pénzügyi hiányt változatlanul maga előtt görgeti, ami napi likviditásmenedzselést kíván a vezetéstől.
A BKV-t Bolla Tibor irányítja, aki még 2008-ban került az igazgatóságba gazdasági vezérigató-helyettesként. Tarlós István főpolgármester bízta meg 2012-ben az akkor is válsághelyzetben vergődő BKV elnök-vezérigazgatójának. Azóta megszakítás nélkül viszi a céget, tudatosan kerülve a közéleti megnyilvánulásokat, szakmai szempontokból adja nyilatkozatait. Az egyetlen fővárosi közműcégvezető, akit Karácsony Gergely nem váltott le 2019-es érkezése után, Bolla jelenleg is magának tudhatja a főpolgármester bizalmát.
A jelentkezőket szerdán csak előszűrik, még nem fogják meghallgatni, azokra a bizottság további ülésein kerül sor. A cégvezetők cseréjét, a nyilvános pályázatok kiírását Vitézy Dávid, a főváros klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottságának elnöke, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi képviselője a Tisza Párt képviselőivel összefogva lobbizta ki. Február elején döntött a főváros tulajdonosi bizottsága a pályázatok kiírásáról. A Tisza szerint a legnagyobb fővárosi cégek vezetőit eddig átláthatatlan módon pártok háttéralkuinak eredményeként választották ki. A bizottság már januári ülésén kiírta volna a pályázatokat, de a DK és Fidesz képviselőinek szavazataival levették a napirendről, mivel Budapest főjegyzője, Számadó Tamás jogi akadályokat fedezett fel benne. Erre válaszul a fővárosi közgyűlés januári ülésén a tiszások azzal obstruálták a munkát, hogy bár jelen maradtak az ülésen, a főpolgármesteri előterjesztéseket nem szavazták meg.
A bíráló bizottság 22 tagból áll, a tiszás Orbán Árpád vezette tulajdonosi bizottság és a kllímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottságból gyúrták össze. A pályázók kiválasztásához 12 fő szavazata szükséges, a bizottság határozatképességéhez pedig a két bizottság tagjainak több mint fele, minimálisan 12 fő jelenléte. A Fidesz a tulajdonosi bizottság februári ülésén közölte, nem vesz részt ebben a színjátékban. Képviselőjük, Radics Béla, mielőtt elhagyta az ülést, az közölte, a pályáztatást így a budapestiek arcul köpésének tartja. A kiválasztást szerinte a tulajdonosi bizottság hatáskörében kellett volna tartani, a bíráló bizottság létrehozásával az volt a cél, hogy a baloldali pártok kerüljenek többségbe a döntésnél. A cégvezetők kiválasztása eddig a főpolgármester hatásköre volt, amit az új összetételű közgyűlés elvont Karácson Gergelytől.
Nem kapott támogatást a BKV működését, fejlesztését biztosító több előterjesztés sem, így az elektromosenergia-beszerzési tender kiírása és a 2-es metró akadálymentesítéséhez, a kisföldalatti járműcseréjéhez szükséges hitel felvételét előkészítő javaslat sem. Az előbbit a főpolgármester saját hatáskörben tudta pótolni, az utóbbit nem. Februárra viszont elsimult a konfliktus; amint kiírták a cégvezetői pályázatokat, a tiszások megszavazták a hitelfelvételi eljárás indítását.
