Budapest most már folyószámlahitelből él őszig

  • narancs.hu
  • 2025. április 19.

Belpol

A szolidaritási hozzájárulás első részletét leemelte az államkincstár a számláról, és nem érdekli, hogy ezt megszenvedi a főváros.

Miután a Magyar Államkincstár inkasszóval elvitte az idei évre kiszabott 89 milliárd forint szolidaritási adó első részletét, Húsvétra mínuszba csúszott át a fővárosi önkormányzat – írja a Népszava.

Az önkormányzat anyagi helyzetét tovább nehezíti, hogy egyelőre hiába vár a korábbi megállapodások alapján járó forrásokra.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azt nyilatkozta a lapnak, hogy Budapest most folyószámlahitelből él, és ez így is lesz az iparűzési adó őszi befizetéséig. A mínusz szeptemberig eléri a 60 milliárd forintot. 

Idén a városvezetés csak úgy tudott nullszaldós költségvetést készíteni, hogy a szolidaritási hozzájárulást, amelyet az államnak kell fizetni, nem a teljes, Budapestre kirótt 89 milliárddal, hanem csak 39 milliárddal tervezték. Március végén azonban az államkincstár nyilvánvalóvá tette, le fogja emelni a teljes összeget, akkor is, ha ezzel fizetésképtelenné válik a főváros. 

A lap emlékeztet, a hazai önkormányzatoktól szolidaritási hozzájárulás címén elvett összeg az utóbbi öt évben meghatszorozódott: 2020-ban még csak 58 milliárdot vett el így az állam a településektől, idén már több mint 360 milliárdot. Az ily módon adóztatott települések száma nőtt, mert a 3200 önkormányzatból tavalyelőtt még csak 724-től szedett szolidaritási hozzájárulást a kormány, idén már 855-től. Budapestnek és a kerületeknek idén együtt 162,4 milliárdot kellene befizetni. Márciusban, amikor az első részletet, a 100 milliárd forintot beszedte a kincstár, 40 milliárdot a fővárostól és a kerületektől vitte el. 

A fővárosnak több pere is van ebben az ügyben, mert vitatja a szolidaritási hozzájárulás mértékét, a kiszabás és beszedés módját. Egy pert megnyert 2023-ra vonatkozóan, de a MÁK nem fizette vissza a pénzt, amit a bíróság megítélt.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.