Van egy sokkal fajsúlyosabb ügy, ami veszélyezteti a nagypolitikába visszatérni igyekvő Simonka György törekvését

Belpol

Kevesen tudják, hogy a már a 2026-os választásra készülő Simonka Györgyre a most folyó büntetőpere mellett egy másik is várhat. EU-s források kapcsán merült fel ugyanis egy olyan büntetőügy, amelynek az általa vezetett alapítvány és kistérségi szervezet az érintettje. A kárérték akár 5-6 milliárd forint is lehet.

Érdekes bejegyzést találni a Simonka-per több mint öt évvel ezelőtt elkészült, közel kétszáz oldalas vádiratának végén. Mint ismert, Simonka György és harminchárom társa ellen bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt folyik büntetőper Fővárosi Törvényszéken. A vádirat végi bejegyzés arról szól, hogy „a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) 2019. augusztus 14-i határozatával a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más uniós operatív program keretében a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány és a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, mint pályázó vagy főpályázó, és más cégek részvételével lebonyolított egy projektek kapcsán felmerült bűncselekményeket az alapügytől elkülönítette”.

A vádirat alapján az alapügy a termelési és értékesítési szövetkezeteknél – Paprikakert TÉSZ Kft. és Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél – elkövetett csalások büntetőeljárása, amelynek esetében a kárérték 1,4 milliárd forint. A KNYFÜ ettől különítette el az EU-s források vélelmezett megcsapolásával kapcsolatos ügycsoportot. Ez azért lehet vészjósló Simonkának, mert a történtek idején mind a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványban, mind pedig a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulásban vezetőszerepet játszott. Több, az ügyre rálátó forrásunk szerint az itteni kárérték többszöröse lehet a termelési és értékesítési szövetkezeteknél elkövetett cselekményeknek, ennek nagyságrendje elérheti, sőt meghaladhatja az 5-6 milliárd forintot.

Ez azt jelenti, hogyha bármilyen ítélettel is, de egyszer véget ér a 2020 januárja óta folyó alapügy – amelyet a Fővárosi Törvényszék egyszer a tanácsvezető bíró, egyszer pedig a tanácsban bekövetkezett bírócsere miatt már kétszer újrakezdett –, akkor jön ez az újabb büntetőper. Ami legalább olyan szövevényes és kárértékét tekintve jelentősebb is.

Igaz, ezt merőben másként látja Simonka György. A politikus legújabbkori sajtószerepléseit éppen azzal kezdte, hogy az elmúlt hónap elején interjút adott portálunknak, s kérdésünkre itt beszélt erről a másik, az európai uniós forrásokat érintő büntetőeljárásról. Azt mondta, tudomása szerint: „Ez a gyanú már megdőlt, úgy tudom, nem lesz ebből büntetőper. S ha az információim jók, akkor egy ezzel korábban foglalkozó ügyész már börtönben ül.” Mostanra kiderült, egyik állítása sem helytálló.

Az elmúlt napokban – immár nem első alkalommal – azzal kerestük meg a Központi Nyomozó Főügyészséget: hogyan áll az EU-források megcsapolásával kapcsolatos ügy nyomozása, vagy esetleg lezárult-e már. Az iránt is érdeklődtünk, mikorra lehet számítani vádemelésre ebben az ügyekben, s hogy nagyságrendileg mekkora lehet a TÁMOP-os és más EU-pályázatok esetében a kárérték. Végül: mit lehet mondani a gyanúsítotti/elkövetői körről?

Rövid válaszában a KNYFÜ azt írta: „A megjelölt ügy nyomozása továbbra is folyamatban van, az eljárásról adat a büntetőeljárás eredményessége érdekében továbbra sem közölhető.” Így az az állítás, miszerint ebből nem lesz ügy, minden valószínűség szerint nem állja meg a helyét. Azt pedig a 24.hu írta meg a napokban, hogy az ügyben érintett ügyész nincs börtönben. Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy a Simonkához is kapcsolható, az uniós forrásokkal összefüggő bűncselekmények esetén miért tart ilyen hosszan a nyomozás. Több mint öt éve különítették el, amiből következik, hogy már ezt megelőzően is vizsgálták a történteket.

Lehetséges, de nem biztos, hogy a nagypolitikába visszaigyekvő Simonka György folyó büntetőpere elsőfokon véget ér 2026 tavaszáig, amikor a következő országgyűlési választást tartják. Ám az egészen biztos, hogy a másik ügy akkora nemhogy nem fejeződik be a bíróságon, de talán még el sem kezdődik.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.