Érdekes bejegyzést találni a Simonka-per több mint öt évvel ezelőtt elkészült, közel kétszáz oldalas vádiratának végén. Mint ismert, Simonka György és harminchárom társa ellen bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt folyik büntetőper Fővárosi Törvényszéken. A vádirat végi bejegyzés arról szól, hogy „a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) 2019. augusztus 14-i határozatával a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más uniós operatív program keretében a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány és a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, mint pályázó vagy főpályázó, és más cégek részvételével lebonyolított egy projektek kapcsán felmerült bűncselekményeket az alapügytől elkülönítette”.
A vádirat alapján az alapügy a termelési és értékesítési szövetkezeteknél – Paprikakert TÉSZ Kft. és Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél – elkövetett csalások büntetőeljárása, amelynek esetében a kárérték 1,4 milliárd forint. A KNYFÜ ettől különítette el az EU-s források vélelmezett megcsapolásával kapcsolatos ügycsoportot. Ez azért lehet vészjósló Simonkának, mert a történtek idején mind a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványban, mind pedig a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulásban vezetőszerepet játszott. Több, az ügyre rálátó forrásunk szerint az itteni kárérték többszöröse lehet a termelési és értékesítési szövetkezeteknél elkövetett cselekményeknek, ennek nagyságrendje elérheti, sőt meghaladhatja az 5-6 milliárd forintot.
Ez azt jelenti, hogyha bármilyen ítélettel is, de egyszer véget ér a 2020 januárja óta folyó alapügy – amelyet a Fővárosi Törvényszék egyszer a tanácsvezető bíró, egyszer pedig a tanácsban bekövetkezett bírócsere miatt már kétszer újrakezdett –, akkor jön ez az újabb büntetőper. Ami legalább olyan szövevényes és kárértékét tekintve jelentősebb is.
Igaz, ezt merőben másként látja Simonka György. A politikus legújabbkori sajtószerepléseit éppen azzal kezdte, hogy az elmúlt hónap elején interjút adott portálunknak, s kérdésünkre itt beszélt erről a másik, az európai uniós forrásokat érintő büntetőeljárásról. Azt mondta, tudomása szerint: „Ez a gyanú már megdőlt, úgy tudom, nem lesz ebből büntetőper. S ha az információim jók, akkor egy ezzel korábban foglalkozó ügyész már börtönben ül.” Mostanra kiderült, egyik állítása sem helytálló.
Az elmúlt napokban – immár nem első alkalommal – azzal kerestük meg a Központi Nyomozó Főügyészséget: hogyan áll az EU-források megcsapolásával kapcsolatos ügy nyomozása, vagy esetleg lezárult-e már. Az iránt is érdeklődtünk, mikorra lehet számítani vádemelésre ebben az ügyekben, s hogy nagyságrendileg mekkora lehet a TÁMOP-os és más EU-pályázatok esetében a kárérték. Végül: mit lehet mondani a gyanúsítotti/elkövetői körről?
Rövid válaszában a KNYFÜ azt írta: „A megjelölt ügy nyomozása továbbra is folyamatban van, az eljárásról adat a büntetőeljárás eredményessége érdekében továbbra sem közölhető.” Így az az állítás, miszerint ebből nem lesz ügy, minden valószínűség szerint nem állja meg a helyét. Azt pedig a 24.hu írta meg a napokban, hogy az ügyben érintett ügyész nincs börtönben. Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy a Simonkához is kapcsolható, az uniós forrásokkal összefüggő bűncselekmények esetén miért tart ilyen hosszan a nyomozás. Több mint öt éve különítették el, amiből következik, hogy már ezt megelőzően is vizsgálták a történteket.
Lehetséges, de nem biztos, hogy a nagypolitikába visszaigyekvő Simonka György folyó büntetőpere elsőfokon véget ér 2026 tavaszáig, amikor a következő országgyűlési választást tartják. Ám az egészen biztos, hogy a másik ügy akkora nemhogy nem fejeződik be a bíróságon, de talán még el sem kezdődik.
