A 2019 augusztusi vádemelés után óriási sajtóérdeklődés mellett 2020 januárjában előkészítő üléssel kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelynek középpontjában Dél-Békés akkor megkérdőjelezhetetlen ura, a térség kormánypárti parlamenti képviselője, Simonka György állt és áll ma is. A vádlottak padján ott ül mellette a felesége, az unokahúga, valamint minden rendű és rangú egykori üzlettársa, összesen harminchárman. A volt politikust bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség.
A vádlottak nagy számát és a védelem által jelzett több mint száz tanút, valamint a tucatnyi szakértőt figyelembe véve előre jelezhető volt, hogy monstre és elhúzódó per elé nézünk, ám arra józanul aligha számíthatott valaki is, hogy több mint négy évvel később, 2024 februárjában még mindig ugyanott fogunk tartani, ahol 2020 januárjában. Márpedig ez a helyzet.
Ahogy a Narancs.hu 2022 nyarán elsőként beszámolt róla, közel 25 tárgyalási nap és több mint két és fél év után elölről kellett kezdeni Simonka büntetőperét a Fővárosi Törvényszéken. Az ok prózai: csere történt a tanácsvezető bíró személyében. Metzing Márton, a büntetőtanács elnöke sikerrel pályázott egy kúriai állásra, ezt követően pedig új tanácsot állított fel a Fővárosi Törvényszék, új elnökkel, akinek bele kellett magát ásnia a több tízezer oldalas nyomozati iratokba, s szinte kívülről kellett tudnia a több mint százötven oldalas vádiratot is. A 2022 október közepén újrakezdett perben újra fel kellett olvasni mindazt, ami az első felvonás közel 25 tárgyalás elhangzott.
Ekkor Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője azt nyilatkozta a Narancs.hu-nak: „Nem szerencsés, végképp nem optimális, de szakmailag és szervezetileg elkerülhetetlen ez a lépés, hiszen kollégánk távozott a Fővárosi Törvényszéktől.” Ehhez hozzátette: elismeri, hogy napokat vesz igénybe, hogy újra felolvassa a bíró, mi hangzott el az addig lezajlott tárgyalási napokon. Jelezte, sok múlik a per szereplőin, a vádat képviselő ügyészségen, a vádlottakon és védőiken, hogy ők az eddigi tárgyalások mely részeit kívánják szó szerint visszahallgatni. Egyben arra is lehetőségük van, hogy kezdeményezzék: a per során eddig meghallgatottak közül egyeseket vagy néhányakat újra meghallgasson a bíróság.
A 2022 őszén teljesen elölről indult büntetőper már kisebb sajtóérdeklődés mellett zajlott. Ebben a tárgyalótermi ismétlés mellett az is szerepet játszott, hogy a Fidesz-KDNP lecserélte az akkorra vállalhatatlanná vált országgyűlési képviselőjét. Simonka viszont így sem maradt politikai poszt nélkül, ma szülőfaluja, az alig háromszáz lakosú Pusztaottlaka társadalmi megbízatású alpolgármestere, a közéletből ugyanakkor gyakorlatilag eltűnt.
A büntetőper az újrakezdés után az addig történtek újbóli felolvasásával folyt tovább, de már ősz eleje, azaz hónapok óta szünetel a tárgyalás. Ennek történetünk szempontjából ritkán tapasztalt oka van. Időközben ugyanis a büntetőtanács összetételében újabb változás következett be, igaz, most nem a tanácsvezető bíró személye változott meg, hanem a tanács egyik tagját kellett pótolni. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint azonban ez ugyanazt jelenti, mint az előző esetben: teljesen elölről kell kezdeni a bírósági szakban az eljárást.
A büntetőtanács új tagjának ugyanis szintén időt kell hagyni, hogy kellő mélységben megismerje az ügycsoport több mint tízezer oldalas nyomozati anyagát, ezért hosszú hónapok óta nem tűzött ki az ügyben tárgyalást a Fővárosi Törvényszék. A tervek szerint 2024 februárban így másodjára is teljesen elölről a büntetőper. Ez pedig azt jelenti, hogy
50 hónap (!) elmúltával ugyanott tartunk, ahol több mint négy évvel ezelőtt, 2020 januárjában: a per kezdeténél.
„Hosszú, több évtizedes pályafutásom alatt nem tudok hasonlóra példát mondani, de kollégáimat is kérdeztem, akik ugyanezt állítják” – mondta az ügyre rálátó, neve elhallgatását kérő jogász a Narancs.hu-nak. Ehhez hozzátette, hogy „mindez már-már komolytalan és bohózatba illik, felvetheti a szándékosságot is, egyben megkérdőjelezi az igazságszolgálatás szakszerűségébe és komolyságába vetett hitet, ezért nagyon rossz az üzenete.”
A maga lassú tempójában haladó, és immár kétszer visszatapsolt tárgyalássorozat még odáig sem jutott el, hogy a vád két koronatanúját, Kovács Zoltánt és Juhász Gábort meghallgassák a bíróságon. Az egykor bűnszervezetben dolgozó csapat két tagja feltáró vallomásai igen nagy muníciót adtak a Központi Nyomozó Főügyészségnek, hogy összeállítsák a vádiratot. Simonka György, valamint védői, Bánáti János és Erdei Zoltán szerint viszont nevezetteknek nem a tanúk között, hanem mellettük, a vádlottak padján lenne a helye. Majdani meghallgatásuk támpontot adhat a modernkori magyar politikatörténet legsötétebb oldalainak megismerésére is – arra, hogy működött a hatalmi gépezetbe beépült maffia, de elvileg jelentheti ez a vád összeomlását is.
A harmadik felvonásával februárban újrainduló Simonka-per nem lesz rövid. Emellett bizonyosra vehető, hogy az elsőfokú ítélet ellen vagy a vád vagy a vádlottak fellebbezni fognak, így jogerős ítéletet majd a Fővárosi Ítélőtábla fog csak tudni hozni az ügyben. Ha itt ellentétes ítéletek születnek, akkor a Kúria mondja ki a végső szót, ám a legmagasabb bírói fórumra felülvizsgálati kérelemmel is elkerülhet majd ez az ügy, addig pedig újabb hosszú évek telnek el, akkorra pedig a közvélemény már nem vagy alig fog emlékezni a történtekre és azok főszereplőire.
Az ügyészség szerint a történetsor egészen 2008-2013-ig vezet vissza, amit a másfélszáz oldalas vádirat foglal össze. A történetsor hosszú, de nem túlságosan bonyolult. Eszerint Simonka György irányításával pályáztak uniós és hazai agrárpályázatokra, s ezeknél a már bevált vállalkozókat hozták helyzetbe, a projektek csupán papíron vagy részlegesen valósultak meg, a beruházásokat túlárazták, s ezek visszaosztásából Simonka és közvetlen környezete 45 százalékot kért és kapott vissza. Volt olyan eset, amikor a körön belüli vállalkozó jókora szemeteszsákban vitte vissza a pénzt a fideszes országgyűlési képviselőnek vagy feleségének egy medgyesbodzási telephelyre. A rendhagyó tárlóeszközre a pénzösszeg nagysága miatt volt szükség, ugyanis nem fért bele másba. Az így okozott kár összességében eléri az 1,4 milliárd forintot.
A bűncselekménysorozat középpontjában a Magyar Termés TÉSZ Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft. áll. Nemrégiben a 24.hu arról írt, hogy a vád centrumában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. egykori ügyvezetője, Kékessy Mihály György, aki a perben az elsőrendű vádlott, a tárgyalássorozat megkezdése óta 325 millió forint állami és EU-támogatást vett fel. Aligha véletlen, hogy a perben Simonka következetesen tagad. Szerinte minden megvalósult és minden a legnagyobb rendben van.
Az ügyben 2019 augusztusában benyújtott vádirat végén az ügyészség jelezte: a termelési és értékesítési szövetkezetek ügyétől elkülönítette az európai források megcsapolásának gyanúját taglaló történetsort, méghozzá a Társadalmi Megújulás Operatív Programjával (TÁMOP) kapcsolatos ügyeket. Ebben az eljárásban Simonka és egy másik érdekköre lehet az érintett, itt a kárérték akár többszörösen meghaladhatja az első ügyben jelzett 1,4 milliárdot, s elérheti akár az 5-6 milliárdot is. Ebben az ügycsoportban még vádemelés sem született. Azaz a megkopó emlékezetű Simonka Györgynek feltehetően még igen sokat kell a vádlottak padján ülnie, s feltehetően többéves szabadságvesztéssel és jelentős vagyonelkobzással is sújthatják – ha valaha eljutunk az ítéletig. Beismerés esetén nyolc és fél évet kért rá a vádhatóság 800 milliós vagyonelkobzás mellett, bár a szabadságvesztés mértékében nyomatékos enyhítő körülményt jelenhet majd a közben eltelt idő.
