Varga Mihály szerint az ellenzék be akarja csapni az embereket, szándékosan félremagyarázza a túlóratörvényt

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2018. december 23.

Belpol

A pénzügyminiszter szerint a magyar gyakorlattal nincs semmi gond.

A pénzügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában nyilatkozott a rabszolgatörvényről. Szerinte senki nem kezdeményezett olyasmit, ami szembemenne az uniós irányelvekkel, gyakorlattal; ez igaz a túlórakeret és a túlórarendszerek módosítására is, viszont „az ellenzék be akarja csapni az embereket, szándékosan félremagyarázza az önkéntes túlmunkaidő bővítéséről szóló törvényt”.

A miniszter felmondta a már jól ismert fideszes érveket, melyek szerint a magyar gyakorlattal nincs semmi gond, az lehetővé teszi azt is, hogy a munkavállaló – csak önként, saját beleegyezésével, írásban nyilatkozva – többletmunkával több pénzt keressen.

Varga kitért arra is, hogy a jelenlegi helyzetben a munkavállaló van jobb helyzetben a fideszes matek szerint. Ugyanis míg 2010-ben még 12 százalékos volt a munkanélküliség, most ez már 3,6-3,7 százalék körül van, közelít a teljes foglalkoztatottsághoz.

Kérdezték a minisztert a szerdán ismét eredménytelenül zárult minimálbér-tárgyalásokról is. Varga Mihály azt mondta, mindenkinek az lenne a legkényelmesebb és a legjobb, ha a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői meg tudnának állapodni. A szakszervezetek 13-15 százalékos bérigénye áll szemben a munkaadói 5-7 százalékos ajánlatával. A miniszter azt mondta, meg kell találni az egyensúlyi pontot. Van még néhány nap az évből, ha nem születne megállapodás, akkor kell a kormánynak nyilatkoznia az ügyben.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.