Megszavazta a parlament: vége lesz a veszélyhelyzetnek

  • narancs.hu
  • 2020. június 16.

Belpol

És jöhet az egészségügyi válsághelyzet.

Megszavazta a parlament a veszélyhelyzet visszavonásáról és az átmeneti időszak szabályairól szóló két törvénytervezetet. A veszélyhelyzet visszavonását a jelenlévő összes képviselő megszavazta, nem volt ellenszavazat vagy tartózkodás. Ezzel az Országgyűlés arra szólítja fel a kormányt, hogy a kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetet szüntesse meg.

Így a kormány ígérete szerint június 20-án megszűnhet a veszélyhelyzet Magyarországon.

Az átmeneti időszak szabályairól szóló törvény szerint a veszélyhelyzet visszavonásával hatályát veszti az úgynevezett felhatalmazási törvény, a rendkívüli jogrendet biztosító koronavírus-törvény. Ugyanakkor az úgynevezett átmeneti szabályokkal a kormány egy új, félig rendkívüli jogrendet teremtett, amely során pluszjogosítványokat adott magának: ez az úgynevezett egészségügyi válsághelyzet. Ezt a törvénytervezetet 135 igen, 54 nem és  3 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

false

Március végén a kormány megszavazta a koronavírus-törvényt, amely időben korlátlan hatalmat adott a kormányfő kezébe. Ám mint ismert, Orbán ezt a korlátlan hatalmat már március 11-én, a veszélyhelyzet kihirdetésével megszerezte, hisz' attól kezdve rendeletekkel kormányzott a veszélyhelyzet végéig.

A koronavírus-törvény abban hozott újdonságot, hogy míg alapesetben a kihirdetett rendeletek 15 nap elteltével automatikusan hatályukat vesztették, addig a március végén elfogadott törvény értelmében sem azok nem jártak le, sem a veszélyhelyzetnek nem volt hivatalos vége. A gyakorlatban mindez annyit jelentett, hogy a koronavírus-törvénnyel csak még inkább nyomatékosítva lett, hogy a rendeleti kormányzásnak akkor lesz vége, ha Orbán Viktor arról úgy dönt – akkor is, ha formálisan a parlament vonja vissza a törvényt.

Orbán Viktor május 15-én szerbiai látogatása alkalmával jelentette be, számításai szerint, a kormány május végén vissza tudja adni a parlamentnek a koronavírus-járvány miatti különleges felhatalmazást. Ekkor már szó volt a korlátozó intézkedések enyhítéséről, azok fokozatos feloldásáról.

A miniszterelnök már akkor úgy fogalmazott, hogy a különleges felhatalmazás visszaadása után "mindenkinek adunk egy esélyt, hogy elnézést kérjen Magyarországtól az igaztalan vádakért", és hogy elismerje a magyar védekezés sikerességét. Orbán Viktor, kijelentette, "sikeresen védtük meg a hazánkat, bármely országgal összehasonlítható a teljesítményünk, demokratikus keretek között tettük ezt meg, és a felhatalmazás után a szokásos parlamentáris rend kereteihez vissza fogunk térni".

false

 

Fotó: MTI

Mint ismert, számos kritika érte a Fidesz-KDNP-kormányt a rendkívüli jogrend bevezetése miatt. Míg az ellenzék attól tartott, hogy Orbán kihasználja a járványt és diktatúrát épít, addig a viszontválasz az volt, hogy az ellenzék "a vírusnak szurkol", holott a kormány csak azért akar a szokásostól eltérő jogrendet, hogy hatékonyan és gyorsan küzdhessen a járvány ellen. Még az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bizottsága is reagált a magyar kormány a COVID-19-járvány miatt javasolt rendkívüli intézkedéseire. Azt hangsúlyozták, hogy a kormánynak tiszteletben kell tartania és védenie kell az unió alapértékeit. Ezért felszólították az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, vajon a magyar intézkedések összhangban állnak-e az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével.

Ahogy Orbán beharangozta, május 25-én megtárgyalta a kormány, 26-án éjjel pedig be is nyújtotta a veszélyhelyzet visszavonásáról és az átmeneti időszak szabályairól szóló két törvénytervezetet. A visszavonásról szóló tervezet rövid, technikai dolog lett, amely szerint a törvénnyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetet szüntesse meg. A másik tervezet szerint a veszélyhelyzet visszavonásával hatályát veszti az úgynevezett felhatalmazási törvény, mely a rendkívüli jogrendet fenntartó koronavírus-törvény volt.

A veszélyhelyzet megszüntetésével, a rendeleti kormányzás végével ugyanakkor nem áll minden vissza a régi kerékvágásba, hisz' a pandémia nem múlt el, a koronavírus továbbra is jelen van. Éppen ezért például a kórházparancsnoki működést továbbra is érvényben tartják. Mint eddig, a kormány az országos tisztifőorvos javaslatára egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el abban az esetben, ha nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyezetető körülmény következik be.

Az egészségügyi válsághelyzetet legfeljebb hat hónapig tarthatják fenn, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja.

Emellett a védekezés fenntartására megalakult a járványügyi bevetési egység, amely indokolt esetben azonnali beavatkozást igénylő feladatok ellátására lesz képes a koronavírus-járvány alakulásától függően.

A katasztrófavédelmi törvénybe beleírták, hogy a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására veszélyhelyzetben - a törvényben már meghatározott intézkedéseken túl - az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Emiatt érveltek korábban jogvédő szervezetek amellett, hogy a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló törvény csak szemfényvesztés.

false

 

Fotó: MTI

Az egészségügyi veszélyhezet jogintézménye, illetve az utóbbi időben, sebtiben hozott törvények más-más értelemzést kaptak. Kőszeg Ferenc nyomtatott lapunk korábbi számában az általa alkotmány- és társadalomellenesnek látott rendészeti és nemzetbiztonsági törvénymódosítások elemzése során azt hangsúlyozta, hogy úgy érzi, mintha valamilyen nagyon ismerős, mégis ismeretlennek tetsző tájra tévedt volna, és a kibontakozó rendőrállamról írt. Ugyanakkor Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász lapunknak írt cikkében azt elemezte, hogy az egészségügyi törvény-módosítás miért nem hoz még az eddigieknél is durvább rendeleti kormányzást, mit és miért nem tesz lehetővé.

Beköszöntött a korlátlan rendeleti kormányzás kora?

Egészségügyi válsághelyzetet nem lehet teljesen légből kapottan elrendelni. Ez nem képzelt migránsválság.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.