Megszavazta a parlament: vége lesz a veszélyhelyzetnek

  • narancs.hu
  • 2020. június 16.

Belpol

És jöhet az egészségügyi válsághelyzet.

Megszavazta a parlament a veszélyhelyzet visszavonásáról és az átmeneti időszak szabályairól szóló két törvénytervezetet. A veszélyhelyzet visszavonását a jelenlévő összes képviselő megszavazta, nem volt ellenszavazat vagy tartózkodás. Ezzel az Országgyűlés arra szólítja fel a kormányt, hogy a kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetet szüntesse meg.

Így a kormány ígérete szerint június 20-án megszűnhet a veszélyhelyzet Magyarországon.

Az átmeneti időszak szabályairól szóló törvény szerint a veszélyhelyzet visszavonásával hatályát veszti az úgynevezett felhatalmazási törvény, a rendkívüli jogrendet biztosító koronavírus-törvény. Ugyanakkor az úgynevezett átmeneti szabályokkal a kormány egy új, félig rendkívüli jogrendet teremtett, amely során pluszjogosítványokat adott magának: ez az úgynevezett egészségügyi válsághelyzet. Ezt a törvénytervezetet 135 igen, 54 nem és  3 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

false

Március végén a kormány megszavazta a koronavírus-törvényt, amely időben korlátlan hatalmat adott a kormányfő kezébe. Ám mint ismert, Orbán ezt a korlátlan hatalmat már március 11-én, a veszélyhelyzet kihirdetésével megszerezte, hisz' attól kezdve rendeletekkel kormányzott a veszélyhelyzet végéig.

A koronavírus-törvény abban hozott újdonságot, hogy míg alapesetben a kihirdetett rendeletek 15 nap elteltével automatikusan hatályukat vesztették, addig a március végén elfogadott törvény értelmében sem azok nem jártak le, sem a veszélyhelyzetnek nem volt hivatalos vége. A gyakorlatban mindez annyit jelentett, hogy a koronavírus-törvénnyel csak még inkább nyomatékosítva lett, hogy a rendeleti kormányzásnak akkor lesz vége, ha Orbán Viktor arról úgy dönt – akkor is, ha formálisan a parlament vonja vissza a törvényt.

Orbán Viktor május 15-én szerbiai látogatása alkalmával jelentette be, számításai szerint, a kormány május végén vissza tudja adni a parlamentnek a koronavírus-járvány miatti különleges felhatalmazást. Ekkor már szó volt a korlátozó intézkedések enyhítéséről, azok fokozatos feloldásáról.

A miniszterelnök már akkor úgy fogalmazott, hogy a különleges felhatalmazás visszaadása után "mindenkinek adunk egy esélyt, hogy elnézést kérjen Magyarországtól az igaztalan vádakért", és hogy elismerje a magyar védekezés sikerességét. Orbán Viktor, kijelentette, "sikeresen védtük meg a hazánkat, bármely országgal összehasonlítható a teljesítményünk, demokratikus keretek között tettük ezt meg, és a felhatalmazás után a szokásos parlamentáris rend kereteihez vissza fogunk térni".

false

 

Fotó: MTI

Mint ismert, számos kritika érte a Fidesz-KDNP-kormányt a rendkívüli jogrend bevezetése miatt. Míg az ellenzék attól tartott, hogy Orbán kihasználja a járványt és diktatúrát épít, addig a viszontválasz az volt, hogy az ellenzék "a vírusnak szurkol", holott a kormány csak azért akar a szokásostól eltérő jogrendet, hogy hatékonyan és gyorsan küzdhessen a járvány ellen. Még az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bizottsága is reagált a magyar kormány a COVID-19-járvány miatt javasolt rendkívüli intézkedéseire. Azt hangsúlyozták, hogy a kormánynak tiszteletben kell tartania és védenie kell az unió alapértékeit. Ezért felszólították az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, vajon a magyar intézkedések összhangban állnak-e az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével.

Ahogy Orbán beharangozta, május 25-én megtárgyalta a kormány, 26-án éjjel pedig be is nyújtotta a veszélyhelyzet visszavonásáról és az átmeneti időszak szabályairól szóló két törvénytervezetet. A visszavonásról szóló tervezet rövid, technikai dolog lett, amely szerint a törvénnyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetet szüntesse meg. A másik tervezet szerint a veszélyhelyzet visszavonásával hatályát veszti az úgynevezett felhatalmazási törvény, mely a rendkívüli jogrendet fenntartó koronavírus-törvény volt.

A veszélyhelyzet megszüntetésével, a rendeleti kormányzás végével ugyanakkor nem áll minden vissza a régi kerékvágásba, hisz' a pandémia nem múlt el, a koronavírus továbbra is jelen van. Éppen ezért például a kórházparancsnoki működést továbbra is érvényben tartják. Mint eddig, a kormány az országos tisztifőorvos javaslatára egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el abban az esetben, ha nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyezetető körülmény következik be.

Az egészségügyi válsághelyzetet legfeljebb hat hónapig tarthatják fenn, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja.

Emellett a védekezés fenntartására megalakult a járványügyi bevetési egység, amely indokolt esetben azonnali beavatkozást igénylő feladatok ellátására lesz képes a koronavírus-járvány alakulásától függően.

A katasztrófavédelmi törvénybe beleírták, hogy a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására veszélyhelyzetben - a törvényben már meghatározott intézkedéseken túl - az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Emiatt érveltek korábban jogvédő szervezetek amellett, hogy a veszélyhelyzet visszavonásáról szóló törvény csak szemfényvesztés.

false

 

Fotó: MTI

Az egészségügyi veszélyhezet jogintézménye, illetve az utóbbi időben, sebtiben hozott törvények más-más értelemzést kaptak. Kőszeg Ferenc nyomtatott lapunk korábbi számában az általa alkotmány- és társadalomellenesnek látott rendészeti és nemzetbiztonsági törvénymódosítások elemzése során azt hangsúlyozta, hogy úgy érzi, mintha valamilyen nagyon ismerős, mégis ismeretlennek tetsző tájra tévedt volna, és a kibontakozó rendőrállamról írt. Ugyanakkor Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász lapunknak írt cikkében azt elemezte, hogy az egészségügyi törvény-módosítás miért nem hoz még az eddigieknél is durvább rendeleti kormányzást, mit és miért nem tesz lehetővé.

Beköszöntött a korlátlan rendeleti kormányzás kora?

Egészségügyi válsághelyzetet nem lehet teljesen légből kapottan elrendelni. Ez nem képzelt migránsválság.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.