Az Országgyűlés 134 igen, 59 nem szavazattal elfogadta a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt.
A jövőben a kormány - az érintett települési önkormányzat, valamint megyei önkormányzat véleményének kikérésével - rendeletben nyilváníthatja különleges gazdasági övezetté azokat a területeket, amelyeken
- nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházás működik,
- és az új beruházás vagy bővítés legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű,
- a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű,
- és a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy új munkahelyek létesítését szolgálja - a hivatalos indoklás szerint.
A jogszabály szerint a kormány a főváros, valamint megyei jogú városok területén nem nyilváníthat területeket különleges gazdasági övezetté.
A törvény szerint a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata használhatja fel az adóból származó bevételt a beruházással közvetlenebbül érintett települések fejlesztéseire és működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3 százalékának erejéig a megyei önkormányzati feladatokra.
Májusban már született egy kormányrendelet, ami különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung-gyárat, ezzel pedig a település elvesztette területeinek 20 százalékát és a gyár által fizetett iparűzési adót. Erről a momentumos polgármestert kérdeztük.
Göd polgármestere: „A szándék nyilvánvalóan az ellenzéki városvezetések ellehetetlenítése"
Balogh Csaba szerint Göd volt a próbaverzió, a különleges gazdasági övezetről szóló kormányrendelet politikai bosszúnak tekinthető. Egy kormányrendelet különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung-gyárat, s ezzel a település elvesztette területeinek 20 százalékát és a gyár által fizetett iparűzési adót. A momentumos polgármestert kérdeztük a friss Magyar Narancsban, ebből közlünk most egy rövid részletet.
