Vett egy osztrák fegyvergyárat a magyar állam

  • narancs.hu
  • 2019. november 4.

Belpol

Sokkal több fegyver kell.

Megvette a magyar állam a brit-osztrák Hirtenberger Defence Systems tüzérségi eszközöket és lőszereket gyártó hadiipari vállalatot, monda Maróth Gáspár haderő- és hadiipari fejlesztéseket koordináló kormánybiztos a Magyar Nemzetnek.

A vételárról a kormánybiztos nem beszélt, annyit viszont elárult, hogy banki hitelből fedezték a tranzakciót.

A 160 éves múltra visszatekintő vállalat felett október 29-étől a magyar tulajdonban lévő HDT Védelmi Ipari Kft. gyakorolja a tulajdonosi jogokat, Maróth Gáspár a lapnak elmondta, hogy személyi változásokat nem terveznek a cég összetételében.

A vállalat elsősorban 60, 80 és 120 milliméteres aknavetőket, illetve hozzájuk tartozó alkatrészeket és lőszereket gyárt.

Maróth arról is beszélt, hogy Kiskunfélegyházán nemsokára teljes kapacitással megkezdődik a hazai kézifegyvergyártás, ugyanis "a magyar fegyveres testületeknek komoly mennyiségre van szükségük a már említett, sokáig halogatott modernizáció miatt", méghozzá pisztolyokból, géppisztolyokból, gépkarabélyokból, de a gyár repertoárjában mesterlövészfegyverek és vadászfegyverek is lesznek.

Maróth arra számít, hogy a következő négy-öt esztendőben a nemzetközi eladások mellett a gyár meghatározó megrendelője lesz a magyar állam.

false

 

Fotó: /hds.hirtenberger.com

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.