Vidnyánszky Attila még áprilisban volt vendége annak a belvárosi tévé által is rögzített pódiumbeszélgetésnek, ahol Kerényi Imre azt mondta: Vidnyánszky Nemzeti Színháza is ugyanolyan sikeres lesz, mint Alföldié, „csak nem buzikról fog szólni, hanem szerelemről, meg a barátságról, meg a hűségről, az is lehet, hogy még a hűségről is szó lesz, meg a becsületről, meg ilyesmi”.
Vidnyánszky a helyszínen nem reagált a minősíthetetlen kijelentésre, sőt az RTL Klub Híradójának később azt mondta: „A Nemzeti Színházban olyan súllyal van jelen a homoszexualitás témája”, hogy az szerinte „nem felel meg annak a súlynak, amilyen súllyal a magyar társadalomban ez a kérdés jelen van”. (Kulka János tegnap nyílt levélben kérte ki Kerényi szavait, mi pedig blogunkban értetlenkedtünk Vidnyánszky hallgatásán.)
Szerda délután azonban már közleményt adott ki Vidnyánszky, amelyben így ír: „Sajnálom, hogy a jelenlétemben igaztalan és bántó szavak hangoztak el a Nemzeti Színház eddigi műsoráról. Hibáztam, amikor nem igazítottam helyre ezeket a szavakat akkor, amikor kimondattak. Most megteszem. A Nemzeti vezetőjeként azon fogok dolgozni, hogy közös, valós kérdéseinkre egymást megbecsülve keressünk válaszokat.”
Figyelmébe ajánljuk
A fejünkre nőttek
Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) mára köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.
Tökéletes egyenlőség
Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.
A rossz dolog
Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.
Perkusszív vérvonal
A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.
Suttogó szó-képek
- Dékei Krisztina
A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.
Fejszék és haszonnövények
- Molnár T. Eszter
A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.
Vasárnap az írek elleni meccs pont addig tartott, ameddig
Megtörténhet-e, hogy egy körzetet, ahol tiszás és ellenzéki jelölt is indul, megnyer a Fidesz?
Mitől különleges a MáSzínház Ha én… című előadása?
Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál
- Domány András
„Oroszország nem megbízható partner, minden további ebből következik”
- Bod Péter

