Zárt tárgyalás elrendelése után tanúmeghallgatásokkal folytatódott a hivatali visszaéléssel vádolt Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő büntetőpere pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
A vádirat szerint Demeter Márta 2018 szeptemberében országgyűlési képviselőként a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos adatokról szerzett tudomást, majd azokat a közösségi oldalán közzétette azzal a megjegyzéssel, hogy a Magyar Honvédség a miniszterelnök közvetlen hozzátartozóját törvénysértő módon szállította. A vádirat rögzíti: amellett, hogy ez a közlés valótlan volt, Demeter Márta a törvényi kötelezettségét megszegve, nem nyilvános adatokat adott ki.
Miután az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette, az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a politikust, amelynek során Demeter Márta nem tett vallomást.
Az ügyészség vádiratában - az új büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően - azt indítványozta, hogy ha a vádlott az előkészítő ülésen a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismeri, úgy a bíróság ítélje őt összesen kétmillió forint összegű pénzbüntetésre. Az országgyűlési képviselő terhére rótt hivatali visszaélés bűntette három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Demeter Márta azonban nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról és a tavaly februárban tartott előkészítő ülésen elmondta: teljesen megalapozatlannak tartja a vádiratot. Szintén akkor közölte: a vád szerinte figyelmen kívül hagyja, hogy országgyűlési képviselőként mind az országgyűlési törvény, mind pedig a képviselői esküje szerint az a dolga, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalom működését és a közpénzek megfelelő elköltését.
"Nem hoztam nyilvánosságra semmilyen nem nyilvános adatot, nem hamisítottam meg semmilyen ilyen adatot, és nem éltem vissza képviselői jogosítványaimmal" - fogalmazott a februári ülésen az ellenzéki politikus.
Pénteken a bíró zárt tárgyalást rendelt el az ügyben, mivel a honvédség működésére és személyi állományára vonatkozó adatok keletkezésüktől számított harminc évig titkosak. A bíró a tárgyalás sajtónyilvános részében nem ismertette, hogy kiket terveznek tanúként meghallgatni.
