Zöld utat adott az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága a kacifántos „munkaidő-szervezéssel, a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat” címet viselő, a szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett fideszes törvénymódosítási javaslatnak hétfő délelőtt.
A fideszes képviselők egyhangúlag támogatták, az ellenzék nemmel szavazott a maximálisan elrendelhető túlórák számát a jelenlegi 250 óráról 400 órára, a munkaidőkeretet pedig 1 évről 3 évre emelő törvényjavaslat tárgysorozatba vételére. A Parlament így két hét múlva kedden – azaz december 11-én – már szavazhat is a törvényjavaslatról - számol be a Népszava.
Az MSZP az egyeztetések hiánya és a nagy társadalmi ellenállás miatt azt kérte a bizottságtól, hogy ne tűzze napirendre a javaslatot. A Fideszes képviselők ezt nem támogatták, viszont meghallgatták a szakszervezetek képviselőit. Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy Németországban éppen most csökkentik heti 28 órára csökkentik a munkaidőt. A magyar munkavállalók már most túlhajtottak, amit jól jelez a munkahelyi balesetek növekvő száma. A bérek eközben még a visegrádi országok dolgozóinak fizetéseitől is elmaradnak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a javaslat elfogadásával tovább csökkenne a munkavállalók szabadideje, ami a családok szétzilálásához vezet.
Nemes Gábor, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, a DK foglalkoztatáspolitikai szakpolitikusa úgy véli, hogy a dolgozók kiszolgáltatott helyzetét fokozó törvénymódosítás uniós irányelveket sért, miközben nem oldja meg a munkaerőhiányt. Ehhez inkább az alapbéreket kellene tisztességes szintre emelni.
Kósa Lajos a Magyar Idők szombati számában azzal érvelt, hogy az „adminisztratív korlát lebontását szolgáló módosító javaslat” csak egy lehetőséget ad a többletmunkára, amellyel, „ha a dolgozók nem kívánnak élni egy-egy területen, senki nem kötelezi rá őket, csak akkor, ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti”.
A vállalkozásfejlesztési bizottság ülésére Kósa Lajos már nem ment el, mint ahogyan Szatmáry Kristóf sem, holott tagjai a bizottságnak és a javaslatot ők ketten nyújtották be múlt kedden.
A túlórakeretek tágításával egyébként nem először próbálkozik a Fidesz. Tavaly tavasszal már benyújtottak egy ehhez hasonló javaslatot - akkor a gazdasági bizottság önálló indítványaként -, amelyet akkor sem előzött meg szakmai egyeztetés és társadalmipárbeszéd, nem kérték ki előzetesen a szakszervezetek véleményét, és hatástanulmány sem készült. Akkor visszavonták a törvényjavaslatot.
A szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett javaslat benyújtását követő felháborodott reakciókra cinikus közleménnyel válaszolt a párt frakciója. Ebben azt írták: ők csupán a bürokratikus kereteket szándékoznak lebontani az elől, hogy ha valaki többet akar dolgozni, megtehesse.
A javaslat - amely ellen lényegében az összes szakszervezeti tömörülés tiltakozott - a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért. Mert nem csupán az elrendelhető túlórák száma nőne, hanem egy, a javaslatban megbúvó passzus szerint, ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék. A munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelése pedig azzal járhat, hogy a dolgozó akár 3 év múlva jut majd a pénzéhez, de akkor sem lesz könnyű dolga, hiszen ennyi idő távlatában a már most is pontatlanul vezetett munkaidőnyilvántartások miatt nehéz lesz megmondani, mi számított túlórának és mi nem.
