Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) 2019-es bevezetésére nem fog sor kerülni – jelentette ki Pósán László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának fideszes elnöke a bizottság hétfői ülésén, ahol Hiller István (MSZP) érdeklődött arról a kormánypárti képviselőktől: mikor kerülhet nyilvánosságra a Csépe Valéria professzor és szakértői csapata által kidolgozott Nat-tervezet kormány által átírt változata? A Népszava beszámolója szerint Pósán úgy fogalmazott:" A tervezetről zajló vita még nem ért véget".
Az ülésen szóba került a Közép-európai Egyetem (CEU) és a több szakmai szervezet által létrehozott Oktatási Minimum program is. A CEU ügyében Ungár Péter LMP-s képviselő nyújtott be javaslatot arról, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a felsőoktatási törvény azon rendelkezéseit, amelyek kifejezetten a Soros György által alapított egyetem ellehetetlenítésére irányulnak. Ungár felhívta a kormánypárti képviselők figyelmét: a CEU annak ellenére is teljesítette az előírt feltételeket, hogy azok teljesen értelmetlenek. Az utolsó feltétel – az államközi megállapodás megléte – pedig azért nem teljesül, mert azt a magyar kormány nem hajlandó aláírni. A bizottság fideszes többsége leszavazta a javaslatot.
Nem vették fel a apirendek közé az Oktatási Minimum programot sem. Hiller hiába érvelt azzal, hogy a programot szakmai, civil és érdekvédelmi szervezetek dolgozták ki annak érdekében, hogy létrejöhessen egy pártpolitikától független, kormányzati ciklusokon átívelő oktatási irányvonal. Pósán szerint a dokumentum nem más, mint „a baloldal oktatási programja”.
Elutasították az arról szóló javaslatot is, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeket oktató iskolák legyenek akadálymentesek, illetve hogy azok a médiumok, amelyek évente három alkalommal bizonyítottan valótlanságot állítanak, ne kaphassanak állami támogatást.
A hétfői ülésen csak egyetlen javaslat tárgysorozatba vételéről döntött pozitívan a bizottság, ezt pedig a fideszes Bánki Erik nyújtotta be. A javaslat úgy módosítaná a sporttörvényt, hogy az olimpiákon szerzett érmekért (akár arany, akár ezüst, akár bronz) egyforma összegek járjanak. A költségvetésben erre irányzott összeg a jelenlegi 1,9 milliárdról 3,6 milliárdra növekedne. Bánki Erik szerint a magyar gazdaság ezt megengedheti magának.
