25 milliós kártérítést kell fizetnie a "lúgos orvosnak"

  • narancs.hu
  • 2020. november 25.

Bűn

Négy év pereskedés után hirdetett első fokon ítéletet a Fővárosi Törvényszék.

25 millió forintos kártérítést ítélt meg szerdán a Fővárosi Törvényszék Rernner Erikának, akinek altestét volt barátja, a kórházigazgató Bene Krisztián öntötte le maró lúggal 2013 márciusában, miután a lakásában rátámadt - írja a Telex.

A lúgos támadásként emlegetett ügy áldozata még 2017-ben indított kártérítési pert a támadója ellen, de a büntetőügy 2018-as lezárásáig pihentették a polgári pert. Az orvost végül 2018 nyarán jogerős harmadfokú ítéletében a Kúria 11 év szabadságvesztésre ítélte, és végleg eltiltotta orvosi hivatásától. Végül az Alkotmánybíróságot is megjárta az ügy, amely felülvizsgálatot írt elő, de a Kúria végül idén nyáron megerősítette korábbi ítéletét.

Csaknem négy év pereskedés után így végül szerdán első fokon ítéletet hirdetett a bíróság a lúgos orvos áldozatának kártérítési ügyében is:

a döntés értelmében Bene Krisztiánnak 25 millió forint kártérítést kell fizetnie Renner Erikának, amiért megsértette a nő testi épségéhez és egészséghez fűződő jogát.

A Telex beszámolója szerint az ítélethirdetésen elhangzott, Renner Erika másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett, magát nem tudta ellátni, a legalapvetőbb fizikai szükségleteinek biztosítása is nehézséget, fájdalmat okozott számára, sérüléseinek ápolása ma is nagy fájdalommal jár, a támadás következtében pedig újabb gyermeket nem szülhetett. Súlyos hátrányként értékelte a bíróság azt is, hogy Renner Erika nőiessége és szexuális élete súlyosan sérült.

Az ítélethirdetés után Renner Erika a Telexnek azt mondta, hogy megkönnyebbült, és bár tudja, hogy ennél jóval magasabb összeg is megilletné, de a magyar polgári jogrendszerben erre van lehetőség.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.