A 12 éves fiú eltűnése nagyobb rémületet keltett, mint a csehszlovákiai bevonulás

Bűn

Az 1968-as év a kortársaknak nem a történelmi események miatt volt emlékezetes.

A Magyar Narancs csütörtökön megjelent legfrissebb számában egy 1960-as évek végi, nem mindennapi bűnügy részleteiről írunk. Ajánló a cikkból.

A hatvanas évek tömegrendezvényei közül kiemelkedett a mindig június közepén esedékes Építők Napja. A Népligetben ekkor még működött a vurstli körhintával, céllövöldével, kocsmákkal. Az 1968. június 16-i rendezvényre is tízezrek látogattak ki, fellépett Kabos László és Bilicsi Tivadar, volt élőkép, futballmeccs és kerékpáros üldözőverseny – a végén a rendezők örömmel állapíthatták meg, hogy kisebb rendbontásoktól eltekintve az esemény zavartalanul lezajlott. Feltűnést legfeljebb csak az a harminc év körüli férfi okozott, aki még a sátorbontás után is az ösvényeket járta, a bokrokat kutatta, keresve 12 éves fiát, aki rendezvényről tűnt el.

A rendőrség három nappal később rendelte el B. István keresését, kiemelve, hogy a fiút húga látta utoljára „egy 35–40 év körüli, ősz hajú férfi társaságában, aki rövidnadrágban, barna ingben volt”. A tévé, a rádió és a napilapok egy héttel később közölték a fényképes rendőrségi felhívást, az eltűnés híre országszerte rémületet váltott ki, miután pedig megjelent a fantomkép István „csábítójáról” (a lapok nevezték így), százak ragadtak tollat, telefonkagylót. A kor szokásaitól eltérően a sajtó folyamatosan tudósított a nyomozásról, ami eleinte logikusnak tűnt, hiszen a rendőrség lakossági bejelentésekre számított, de később csak pánikot keltett. Eredmények híján újra és újra leírták az eltűnés körülményeit, a nyomozás „méreteit”, megszólaltatták a kétségbeesett szülőket, a fiú osztályfőnökét, és persze megemlékeztek az „érdekességekről” is, például egy látnokról, aki megálmodta, hogy a fiút „gumi álarcos” cirkuszi ember rabolta el, és a tigris ketrece alatt tartja fogva egy „fenyveserdőben”.

De szeptember 11-én ismét kitört a pánik, miután az Esti Hírlap arról számolt be, hogy Csepelen, a Rákóczi Ferenc úti „erdős területen, egy homokkal beszórt gödörben 13 év körüli ruhátlan kisfiú tetemére bukkantak”. A cikkből azonban kiderült, hogy nem B. István volt az, a megfojtott áldozatot ugyanis könnyen azonosították a közelben heverő biciklijének névtáblájáról. Megírták azt is, hogy a rendőrség egy férfit keres, akit többen láttak a környéken. De arról nem írtak, hogy egy belügyi dolgozó bénázása miatt tudott a keresett férfi elmenekülni.

A nyomozás további részleteiről, a tettes elfogásáról e heti nyomtatott lapszámunkban olvashatnak részletesen. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?