Az egyházi vezető és a volt főjegyző is vadonatúj Mercedest kapott

Az egyházvezetés közvetlen felelősségét vizsgálja az a büntetőeljárás, amelyet a NAV kezdeményezett a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Missziónál. A gyanú: bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás, a kárérték 8 milliárd forint. Január 13-án lemondott csaknem a teljes egyházvezetés.

A Magyar Pünkösdi Egyházat (MPE) megrázó bűncselekmény-sorozat következményeként lemondott posztjáról csaknem a teljes elnökség és egyháztanács, élén Pataky Alberttel, az MPE egyháztanácsának elnökével. A NAV Bűnügyi Főigazgatósága a 2018-ban megkezdett eljárása részeként az MPE egyik intézményénél, a békéscsabai központú Közösségi Missziónál (KM) bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás miatt folytat vizsgálatot (lásd: Bűnszervezetben elkövetett pénzmosással…, magyarnarancs.hu, 2022. április 26.) Az ügynek sokáig öt gyanúsítottja volt, köztük a KM két ügyvezetője, V. Gy. és V. K., akik tavaly tavasz óta előzetes letartóztatásban vannak. Őrizetbe és letartóztatásba vételük előtt – valamifajta védelmet remélve – mindketten beléptek a Fidesz-MPSZ békéscsabai szervezetébe.

Az egyházi szervezethez tartozó, névtelenséget kérő forrásunk lapunknak azt mondta, az adónyomozók „szisztematikus és mindenre kiterjedő nyomozása” most jutott el abba a szakaszba, hogy

a történtek miatt az egyházvezetés közvetlen felelősségét vizsgálják.

Lesöpörve

„A bűnkapcsolati rendszer felépítéséhez szükséges az egyház prominens vezetőségének együttműködő és irányító szerepe, amelyre elsősorban az MPE elnöksége mint operatív szerv alkalmas. Az állami közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó normatív támogatások törvényi céltól eltérő módon történő felhasználására olyan tévedésbe ejtő és tévedésben tartó gyakorlatot építettek fel, amely csak egyházi elnökségi előterjesztésre, valamint egyháztanácsi jóváhagyással működhet. A bűncselekmények elkövetési magatartásának kifejtését és a kapcsolódó elő- és eszközcselekményeket hatékony egyházvezetői segédlet nélkül nem lehetséges kivitelezni” – áll az MPE működéséről szóló azon bizalmas jelentésben, amelyet tavalyi első, összefoglaló cikkünkben ismertettünk (lásd: És tényleg a fejükre omlik, Magyar Narancs, 2022. június 30.). Csaknem négy évvel ezelőtt, 2019 májusában az MPE ellenőrző bizottságának vizsgálati jelentése a békéscsabai központú KM működésében súlyos, bűncselekmények gyanúját is felvető megállapításokat tartalmazott. A dokumentum bűnszervezetet, a költségvetés megcsapolását, pénzek eltüntetését és átmosását említi. A visszaélések három legfontosabb területe a szociális intézmények, a népkonyhák főként fiktív, milliárdos üzemeltetése, valamint nagy összegű, ugyancsak fiktív és többnyire még elnevezésében is értelmetlen szerződések megkötése volt – esetenként akár több száz millió forintos értékben. Tavaly áprilisban ugyanezeket a gyanúsításokat erősítette meg a Narancsnak az ügyben elsőként nyilatkozó Békés Megyei Főügyészség, amely a 2018 óta a NAV Bűnügyi Főigazgatósága által folytatott nyomozás legfőbb megállapításait foglalta össze.

Az MPE egyháztanácsa négy évvel ezelőtt azonban lesöpörte az asztalról a belső ellenőri testület vizsgálati megállapításait, mégpedig azzal az indoklással, hogy a dokumentumokban „nem található olyan irat, információ, amely a feltételezéseket akár közvetve is alátámasztotta volna (…), így a bűncselekmények elkövetésére vonatkozó gyanú nem megalapozott. (…) Az egyháztanács megállapította, hogy a megismert, illetve a feltárt körülmények kapcsán a Közösségi Misszió és intézményei tekintetében egyházfőhatósági intézkedésre nincs szükség.”

Ezt a vélekedést azonban megcáfolta a nyilvánosságra került NAV-nyomozás, a KM két ügyvezetőjének hosszú ideje tartó letartóztatása és az MPE elnöksége és egyháztanácsa csaknem teljes tagságának múlt heti lemondása. Ez utóbbi fejlemény ismeretében különösen fontos az, hogy a 2019-es vizsgálat megállapításait követően az elnökség ellehetetlenítette az ellenőrző testület további munkáját.

A pünkösdi egyház tavalyi éves rendes közgyűlésén, amelyet a botrány kirobbanása után tartottak, szóba sem került a KM-mel szembeni nyomozás és a súlyos bűncselekmények gyanúja. Később az egyházvezetés azt kommunikálta, hogy ők semmiről nem tudtak – holott ennek dokumentumok mondanak ellent. Egy belső körlevélben minden gyülekezetet és szervezetet arra kértek, hogy a sajtó képviselőit a központhoz irányítsák. Megjegyzendő, lapunk az MPE vezetésétől soha, egyetlen megkeresésére sem kapott választ. „Az egyházvezetés bipoláris. Befelé őszinték, együttműködők, sőt van, aki bigottan jóhiszemű, kifelé pedig nagyon szorosan zárnak” – jellemezte a vezető testületeket egy egyházi forrásunk.

Tiszta lelkiismeret

A hat vezetőségi tag január 13-i lemondásáról szóló bejelentésében a Pataky Albert vezette testület azt írta, hogy „tiszta a lelkiismeretünk, nem követtünk el semmiféle törvénytelenséget, szabálytalanságot, és biztosak vagyunk benne, hogy az eljárás során bebizonyosodik ártatlanságunk”. Azt, hogy akkor miért is mondtak le, így indokolják: „Még a látszatát is szeretnénk elkerülni annak, hogy vezető pozíciónkat a vizsgálat befolyásolására kívánnánk használni.” Erre azonban már nem is volna lehetőségük, olyan mennyiségű egyházi irat, belső levelezés, dokumentum és vallomás áll az adónyomozók rendelkezésére. Ahogyan egy belső forrásunk fogalmazott, „az elnökség és egyháztanács hat tagja még időben, emelt fővel távozhat a pünkösdi egyház éléről, megelőzve, hogy posztjukról őrizetbe vétellel, esetleg megbilincselve állítsák elő őket”.

A pünkösdi egyház megnevezése nélkül a NAV a több éve zajló vizsgálat legfőbb megállapításait tavaly augusztusban összegezte. Eszerint a Békés Megyei Főügyészség a külföldön nyitott bankszámlákon is zároltatta a népkonyhával és a fiktív szerződésekkel ügyeskedők vagyonát, mintegy 7,5 milliárd forintnak megfelelő készpénzt, valamint az ingó és ingatlan vagyont, a szervezet irányítóit pedig letartóztatásba helyezte. Az egyház alá tartozó egyes szervezetek Békés, Csongrád-Csanád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szociális konyhákat működtetnek, időseket gondoznak, fogyatékkal élőket és pszichiátriai betegeket látnak el, de irányítóik a szervezet vagyonát nemcsak e célokra, hanem „tetemes összegben” saját vagyonuk gyarapítására is fordították. A NAV emellett közölte, a magyar költségvetésből származó támogatás, összesen 3,6 milliárd forint felhasználásához Budapesten napi ezer ember ellátására alkalmas népkonyhát hoztak létre. Az üzemeltető cégeket közben folyamatosan cserélték. Volt, hogy a támogatást napi 24 ezer (!) emberre is igényelték, de főzés helyett egy idő után már csak a fiktív számlázással foglalkoztak. A támogatási összegeket különféle bankszámlákon futtatták át, majd több mint 3 milliárd forintot ATM-ekből és banki pénztárakban felvettek, és cipősdobozban vitték vissza a bűnszervezet veze­tői­nek. A nyomozás olyan fiktív szerződéseket is feltárt, amelyek segítségével az állami támogatásokból származó 4,4 milliárd forint egy hozzájuk köthető szervezet osztrák és magyar bankszámláin landolt. Az okozott kár a közlemény szerint eléri a 8 milliárd forintot.

Népkonyha, normatíva, Mercedes

„A népkonyhák üzemeltetésének és az erre lehívott, esetünkben igen tetemes összegű állami normatívának az ellenőrzése olyan gyatra, hogy az már önmagában a korrupció és a visszaélés melegágya volt. Ha 24 ezer emberre igényeltek kosztot, akkor csupán 24 ezer aláírás kellett, amelyet igazából senki nem tudott érdemben ellenőrizni. Kétféleképpen lehetett visszaélni az így folyósított normatívával. Vagy minden fiktív volt és csak papíron történt meg, de az is sokszor előfordult, hogy a lehívott normatívából megvásárolták a szükséges alapanyagokat vagy azok egy részét, de azt

a következő lépésben vendéglőknek és éttermeknek eladták, az így befolyt pénzt pedig zsebre rakták”

– mondta egy az MPE-nél dolgozó szakember a Narancsnak.

Míg a pünkösdi egyház 2007-ben egyetlen fillér állami normatívát sem igényelt étkeztetésre, 2017-ben már csaknem 1 milliárd forintot kapott erre a költségvetésből – ennél többet akkor csak a baptisták hívtak le –, áll Katona Gergely, a Magyar Baptista Egyház Szociális Módszertani Központja munkatársának a Szociálpolitikai Tükör 2020/2. számában megjelent tanulmányában. 2018-ban már a megosztott első helyen találni az MPE-t a Magyar Baptista Egyházzal, e két szervezet 1,5-1,5 milliárd forintot kapott. Az utána következő évekből nincs nyilvánosan publikált adat, ám a NAV-nyomozás megállapításai alapján valószínűsíthető, hogy a pünkösdi egyházhoz tartozó KM – nagyobb részben fiktív adatok alapján – egyre jelentősebb állami normatívát hívott le szociális étkeztetésre és népkonyhára a központi költségvetésből.

Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy az MPE-hez tartozó KM letartóztatásban lévő két ügyvezetőjének belső egyházi státuszt adott az elnökség és az egyházvezetés. Ez önálló intézkedési jogkörrel járt, amivel élt is – vagy inkább visszaélt – a két jogász végzettségű gyanúsított. Hamar rájöttek ugyanis, hogy a pünkösdi egyházon belül nagyon kevés a hozzáértő szakember. Ahogy egy forrásunk korábban fogalmazott, sokszor nem is volt világos, hogy az egyházvezetés irányítja az MPE-t, vagy a vezető testületek teljesen a KM két vezetőjének a befolyása alá kerültek.

A gyanú szerint a szabad kezet kapott két ügyvezető nemcsak magának, hanem az MPE vezetőinek is luxusautókat vásárolt.

Így Pataky Albert elnök és Kecser István volt főjegyző és gazdasági vezető is vadonatúj Mercedest kapott. (Ezek rendszáma az egyház rövidített elnevezésére utalva MPE 001 és MPE 002 volt.)

Az egyházvezetést belső forrásaink szerint a nagy értékű autókon túl mással is megajándékozta a misszió két vezetője annak érdekében, hogy „munkájukat” nyugodtan végezhessék. Kecser István 2021 decemberében váratlanul távozott posztjáról; az adónyomozók az ő felelősségét is vizsgálják. Kecser helyét Lipcsei János, a legnagyobb honi pénzintézet egykori oroszországi irodájának a volt vezetője vette át, akinek az egyháztanácsban egyelőre nincs posztja.

A január 13-i lemondások miatt rövid időn belül tisztújító országos közgyűlést kell összehívni. A pünkösdiek új vezetőséget választanak, de a tét számukra immár nagyobb annál, mint hogy kikből áll majd az új vezetőség. Ha ugyanis az eljárás végén a hatóságok arra jutnak, hogy az MPE vezetése az ellenőrzés szabotálásával, sőt a belső kontrollmechanizmus folyamatos leépítésével akadályozta az adófizetők pénzének törvényes felhasználását, a végső esetben azzal járhat, hogy az MPE elveszítheti bevett egyház státuszát – vagy­is e számukra legrosszabb forgatókönyv esetén akár a vallási szervezet egyházi működése is megkérdőjeleződhet. Azaz tényleg a fejükre omlik minden, ahogyan azt a 2019-es belső ellenőrzési vizsgálat súlyos megállapításai, illetve azok figyelmen kívül hagyása nyomán egyesek már akkor megjósolták az egyházon belül.

 (Címlapképünkön Pataky Albert, az MPE egyháztanácsának elnöke. Fotó: MTI/Marjai János)