Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a Békés Vármegyei Főügyészség vádat emelt a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) intézményeit érintő bűncselekménysorozattal összefüggésben, ahol a kárérték megközelíti a 17 milliárd forintot. A vádhatóság különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítja az MPE-hez tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió (KM) ügyvezetőit, a gyulai Gordiusz Intézmény volt vezetőjét, valamint az ÉLIM Szolgálat és ÉLIM Misszió képviselőjét és a pünkösdi egyházhoz tartozó volt fővárosi közétkeztetés koordinátorait. A várhatóan ősszel kezdődő büntetőperben nyolcan ülnek majd a vádlottak padján.
A Narancs.hu most új tényeket és fejleményeket tudott meg a nyomozással, a vádemeléssel, a vádiratban foglaltakkal kapcsolatban. Eljutott szerkesztőségünkbe az előzetes letartóztatásban lévő elsőrendű vádlott, dr. V. György néhány héttel ezelőtt az MPE vezetésének címzett nyílt levele is, emellett érdekességre akadtunk az ügyészségnek a vádemelésről kiadott sajtóközleményében is.
A vádlottak védői erős kritikát fogalmaztak meg az eddig történtekkel összefüggésben. Azt már korábban megírtuk, hogy meglátásuk szerint a nyomozás során tett észrevételeikre és indítványaikra, legalábbis ezek nagyobb részére nemhogy érdemben, hanem sehogy nem reagált a nyomozóhatóság.
Most azt is kifogásolták, hogy bár a büntetőeljárásról szóló törvény idevágó passzusa kimondja, hogy a nyomozás során keletkezett valamennyi ügyiratot a gyanúsítottnak és a védőnek a vádemelés előtt legalább egy hónappal, teljes terjedelmében meg kell ismernie, ez nem történt meg. Erre azért lett volna szükség, hogy ezek fényében újabb indítványokat és észrevételeket tehessen a védelem.
„A nyomozóhatóság május 9-én továbbította a vádemelési javaslatát az ügyészségre, ahol már másnap, május 10-én bejelentették, hogy megszületett a vádirat és azt továbbították a bíróságra. Ez a roppant rövid határidő azt is jelentheti, hogy a vádirat már előre elkészült, ami egy jogállamban roppant furcsa eljárás” – mondta portálunknak egy neve elhallgatását kérő ügyvéd.
Hozzátette, erre a nagy sietségre és a jogszabálysértésre azért lehetett szükség, mert csak így lehetett kikerülni azt, hogy a gyanúsítottakkal és a későbbi vádlottakkal szemben május 21-én lejáró kényszerintézkedéseket – letartóztatás és bűnügyi őrizet – fenn lehessen tartani a bíróság elsőfokú ítélethirdetéséig. Mint megtudtuk, annak a jogszabálysértésnek, hogy az iratkiadás és a vádemelés között nem tartotta a nyomozó- és a vádhatóság a minimálisan szükséges 30 napot, nem lesz semmilyen következménye. Ez az ügyvédek szerint nem jelent egyenlő feltételeket.
Még közvetlenül a vádemelés, és egyben az MPE éves rendes közgyűlése előtt a gyulai büntetés-végrehajtási intézményben több mint két éve letartóztatásban lévő elsőrendű vádlott, dr. V. György nyílt levelet írt az egyházvezetésnek. Ebben azt írta, hogy Lipcsei János főtitkár rövid regnálása és dicstelen távozása utáni időszakban az egyháztanács szembenézhetne a múlt történéseivel, egyben tisztázhatnák, hogy azok a módszerek és technikák, amelyeket Lipcsei az Országos Cigánymisszióból hozott, valójában milyen helyzetet teremtettek a pünkösdi egyházon belül.
A vádlott a levelében írt arról is, hogy szükséges lenne tisztán látni a pünkösdi egyház intézményvezetőinek háttéralkuinak szövevényében is. V. György azt javasolta, hogy az egyházvezetés folytasson le vizsgálatot az MPE-n belüli intézmény-átszervezések és -átvételek ügyében, különös tekintettel arra, hogy a megszerzett ingóvagyonnal hogyan sáfárkodtak. Megítélése szerint annak is utána kellene nézni, hogy a Közösségi Misszió helyén létrejött Dél-alföldi Intézmény-fenntartó Központnál kik kaptak milliós fizetésekért pozíciókat.
A Gyulai Törvényszékhez benyújtott vádirat egyszerre tár elképesztő képet az olvasója elé, és hagy benne hiányérzetet. Ahogy egy ügyre rálátó szakértő fogalmazott, annak biztosan nem nyomozásszakmai, hanem politikai okai voltak, hogy a bűncselekmény-sorozat felelősei, gyanúsítottjai és későbbi vádlottjai között nincs egyetlen egyházi vezető sem. Annak ellenére, hogy egy korábbi belső egyházi ellenőrzési jelentés szerint sem lehetett volna a bűncselekményeket az egyházi vezetés tudta nélkül elkövetni. Ehhez képest Földesi Tamás, a MPE első embere már egy tavaly novemberi interjúban megelőlegezte, hogy egyházi vezetők nem ülnek majd a vádlottak padján.
A Békés Vármegyei Főügyészségnek a vádirat benyújtásakor kiadott sajtóközleményében ráadásul csak annyi szerepelt, hogy „egyik magyarországi egyház” szociális ellátórendszeréhez köthető nagyösszegű visszaélés-sorozatról van szó, azt nem tartották fontosnak, hogy jelezzék, mindez a Magyar Pünkösdi Egyházat érinti.
A vádirat szerint dr. V. György I. rendű és dr. V. Károly II. rendű vádlottak közösen elhatározták, hogy az MPE szociális közfeladatait ellátó egyházi szervezetrendszerén belül önállósodnak, amelynek érdekében befolyást szereznek az MPE szociális tevékenységet ellátó egyik szervezete, a Közösségi Misszió felett. A vádlottak közös célja a befolyásszerzéssel az volt, hogy a Közösségi Misszió és a később általa alapított szervezetek jelentős bevétele – amely túlnyomórészt az általuk végzett szociális közfeladatellátásra tekintettel a költségvetési törvények alapján folyósított állami költségvetési támogatásokból származott –, illetőleg vagyona felett kizárólagosan rendelkezzenek.
A vádirat szerint ennek érdekében 2012. áprilisi hatállyal belefoglalták a Közösségi Misszió alapító okiratába, hogy a tevékenységét önállóan szervezi és végzi, ugyanakkor a tevékenységeit és feladatellátásait segítő funkcionális és szervezeti egységeket alapíthat és működtethet, önállóan hozhat létre további jogalanyisággal rendelkező szervezeteket (jogi személyeket), belső egyházi jogi személyeket, intézményeket vagy jogi státusz nélküli szervezeti egységeket. Magyarul az egyházon belül önállósították a Közösségi Missziót.
A regénnyi terjedelmű vádirat ezek után nagy részletességgel beszámol a bűncselekmény-sorozat állomásairól, az intézményi kapcsolódási pontjairól, belső logikájáról, szereplőiről és végül eljut oda, hogy az ezzel okozott költségvetési csalás nagyságrendje megközelíti a 17 milliárd forintot, amelyhez jókora pénzmosás is párosult. A Békés Vármegyei Főügyészségnek a vádemelésről szóló sajtóközleménye nem számolt be arról, hogy beismerés esetén az első- és a másodrendű vádlottra egyaránt 13 éves börtönbüntetést kér az ügyészség.
A vádirat szerint közel 1,7 milliárdra forintra tehető dr. V. György jogtalan gazdagodása, míg társáé, dr. V. Károlyé 1,3 milliárd forintra. Elképesztő mennyiségű pénzt találtak a nyomozó hazai és külföldi, így osztrák és liechtensteini bankszámlákon is, külföldi pénzintézetekben főként euróban és dollárban, de találni horvát kunáról, orosz rubelről és török líráról és az egyesült arab emirátusok dirhamjáról szóló kisebb és nagyobb összegű tételeket is. Néhány tízezer vagy több százmillió forintnak megfelelő devizaösszegekről van szó. Az ügy két főszereplőjének és családjainak közel tucatnyi ingatlana van Szentendrén, Ürömben, Budapesten, Szegeden, Békéscsabán és Mezőkovácsházán, amelyek vagyonzár alatt vannak. Az már csak hab a tortán, hogy a másodrendű vádlott fiának tulajdonában nyolc nagyértékű motorkerékpár volt, köztük két Harley Davidson, két Ducati, egy Aprilia és egy Indian Motocycle, amelyeket a hatóságok ugyancsak lefoglaltak.
Az elsőfokú tárgyalás várhatóan ősszel kezdődik a Gyulai Törvényszéken. Ehhez viszont az is szükséges, hogy az ott dolgozó bírók a vádlottak padján ülő Békés megyei ügyvéd és felesége miatt – aki korábban a gyulai bíróságon dolgozott – ne mondják magukat elfogultnak.
