Az ÁSZ és az államkincstár mindent rendben talált, a NAV mégis 15 milliárdos károkozással gyanúsítja a pünkösdiek intézményét

Bűn

Hogyan fordulhatott elő, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház intézménye, a Közösségi Misszió ellen folyó nyomozás döbbenetes nagyságrendű károkozást feltételez az ügyletek mögött, miközben az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár az utóbbi években mindent rendben talált?

Az ellentmondás feloldásáért az utóbbi hetekben a számvevőszékhez (ÁSZ) és az államkincstárhoz (MÁK) fordultunk kérdéseinkkel. Azt tudakoltuk, ha visszamenően mindent rendben talált a Magyar Pünkösdi Egyház ((MPE)) békéscsabai központú intézményénél, a Közösségi Missziónál az ÁSZ és a MÁK, akkor miképpen fordulhat elő, hogy az ügyben a büntetőeljárást végző NAV-nyomozók merőben más következtetésére jutottak. Másfél hónappal ezelőtt megírtuk, hogy a kárértéket a korábbi összegek sokszorosára, legalább 15 milliárd forintra taksálják az immár évek óta folyó nyomozás legfrissebb megállapításai. Mindennek lehetnek-e személyi vagy szervezeti következményei, esetleg megfontolják-e, hogy változtatnak az ellenőrzési protokollon? Különös tekintettel arra, hogy a forrásfelhasználás törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerinti ellenőrzésére létezik egy (folyamatosan fejlesztett) protokoll, amely érdekes módon „szinte semmit nem vett észre” a vizsgálataik lefolytatásakor – kérdeztük a két állami szervet.

Tavaly tavasszal a Narancs.hu elsőként adta hírül, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió ügyvezetőit. A két egykori vezető dr. V. György és dr. V. Károly azóta, több mint másfél éve előzetes letartóztatásban van. Megírtuk róluk, hogy nem sokkal őrizetbe vételük előtt kérték felvételüket a Fidesz-MPSZ békéscsabai szervezetébe, ahol tagok is lettek. Ekkor még csak azt feltételeztük, hogy a kárérték mindenképpen meghaladja az 500 millió forintot, amire a gyanúsításra okot adó „különösen nagy vagyoni hátrány” kifejezés engedett következtetni. Azonban tavaly nyáron kiderült, hogy a kárérték ennek a többszöröse, 8 milliárd forint, majd legutóbb ez ugrott fel majdnem a kétszeresére, 15 milliárd forintra.

„Az Állami Számvevőszék a Közösségi Missziót az elmúlt tíz évben egyszer, 2020-ban ellenőrizte. Az ellenőrzés a 2015-2018. közötti időszakra vonatkozott és fókuszában elsősorban az állt, hogy az intézmény megteremtette-e a költségvetési támogatások átlátható, elszámoltatható igénybevételének, felhasználásának feltételeit, a költségvetési támogatásokat szabályszerűen fordította-e (átadta-e) az intézmények működtetésére, valamint közzétette-e a számviteli beszámolóját. Az ellenőrzés nem terjedt ki a szociális humánszolgáltatások központi költségvetési támogatásai igénylése, módosítása, elszámolása valódiságának, megalapozottságának, helyességének – sem a fenntartónál, sem a székhely intézményeinél való – értékelésére (mivel ennek felülvizsgálata, ellenőrzése a finanszírozó jogszabályban előírt feladata, határozatai kiadása előtt). Továbbá nem terjedt ki az ellenőrzés e források, intézmények általi szabályszerű felhasználásának értékelésére” – írta válaszában a Narancs.hu-nak az ÁSZ. Ezzel részben a finanszírozást végző MÁK-ra hárította a felelősséget, részben azt írták, ellenőrzésük tartalma és metodikája nem az általunk feltett kérdésekre fókuszált.

A számvevőszék közölte azt is, hogy az ellenőrzést az ellenőrzési program szempontjai, kérdései, az ellenőrzött időszakban hatályos jogszabályok, az ellenőrzés szakmai szabályok és módszertanok figyelembevételével végezte el. „A szociális humánszolgáltatást nyújtó intézmények, szolgáltatók államháztartáson kívüli fenntartói központi költségvetésből kapott támogatásai felhasználásának ellenőrzése – Közösségi Misszió” című ellenőrzési jelentés elérhető az ÁSZ honlapján. Végül jelezték, hogy az ÁSZ a nyomozásokról nem rendelkezik információkkal, továbbá büntetőeljárással kapcsolatos, sajtócikkekben megjelent információkat nem kommentál.

Más taktikát követett a Magyar Államkincstár, amelynek az elmúlt hetekben három levelet írtunk, ám egyikre sem kaptunk választ. Mindenesetre nincs olyan információ, amely szerint a MÁK a Közösségi Misszió eddigi működésével és gazdálkodásával összefüggésben bármilyen, főként 15 milliárd forintos károkozással járó szabálytalanságot észlelt volna. Nem áll rendelkezésre olyan információ sem, amely szerint a MÁK az elmúlt években akár egyetlen egyszer is olyan követelést nyújtott volna be a Közösségi Misszióhoz, amely a tőle kapott költségvetési források céltól eltérő formában történő felhasználásáról szólt volna, holott úgy fest, mindez huzamos időn keresztül és nagyipari méretekben történt meg az intézménynél.

Ez viszont pikáns és rendhagyó jogi helyzetet teremt az ügyben. Ha ugyanis az adófizetői pénzekből a költségvetési forrásokat biztosító államkincstár nem vett észre semmilyen pénzügyi szabálytalanságot, nem tárt fel semmilyen visszaélést, nem követelt vissza adófizetői pénzt, akkor ezt nem is jelezhette a nyomozóhatóságoknak. Vagyis annak ellenére, hogy a NAV már legalább 15 milliárdos károkozásról beszél, ebben a pillanatban nincs sértettje az ügynek, miközben hatalmas összeggel képtelen elszámolni a Közösségi Misszió. Ha ez így van, akkor a MÁK nem akármekkora bajban van/lehet, mert számot kell(ene) adnia arról, mindez hogyan történhetett meg. Ilyen szempontból az ÁSZ válasza sem megnyugtató. Ugyanis arra aligha lehet érdeminek tekinthető a válaszuk, hogy az állami pénzek elköltésének ellenőrzésére létrehozott, papíron professzionális hivatal ekkora károkozást akkor sem vesz észre, ha – érvelése szerint – kontrollja nem pont erre fókuszált.

Az ügyet majdan tárgyaló bíróságot ez azonban nem köti. Bár a fentiek miatt jelenleg a magyar állam sértettségét senki nem jelentette be, ezt majd ítéletében megteheti a bíróság, egyúttal rendelkezhet úgy, hogy vagyonelkobzást is elrendel a lehetséges vádlottakkal szemben. A nyomozás során a gyanúsítottak értékes ingó és ingatlan vagyonelemeit már lefoglalták.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.