Az ellentmondás feloldásáért az utóbbi hetekben a számvevőszékhez (ÁSZ) és az államkincstárhoz (MÁK) fordultunk kérdéseinkkel. Azt tudakoltuk, ha visszamenően mindent rendben talált a Magyar Pünkösdi Egyház ((MPE)) békéscsabai központú intézményénél, a Közösségi Missziónál az ÁSZ és a MÁK, akkor miképpen fordulhat elő, hogy az ügyben a büntetőeljárást végző NAV-nyomozók merőben más következtetésére jutottak. Másfél hónappal ezelőtt megírtuk, hogy a kárértéket a korábbi összegek sokszorosára, legalább 15 milliárd forintra taksálják az immár évek óta folyó nyomozás legfrissebb megállapításai. Mindennek lehetnek-e személyi vagy szervezeti következményei, esetleg megfontolják-e, hogy változtatnak az ellenőrzési protokollon? Különös tekintettel arra, hogy a forrásfelhasználás törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerinti ellenőrzésére létezik egy (folyamatosan fejlesztett) protokoll, amely érdekes módon „szinte semmit nem vett észre” a vizsgálataik lefolytatásakor – kérdeztük a két állami szervet.
Tavaly tavasszal a Narancs.hu elsőként adta hírül, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió ügyvezetőit. A két egykori vezető dr. V. György és dr. V. Károly azóta, több mint másfél éve előzetes letartóztatásban van. Megírtuk róluk, hogy nem sokkal őrizetbe vételük előtt kérték felvételüket a Fidesz-MPSZ békéscsabai szervezetébe, ahol tagok is lettek. Ekkor még csak azt feltételeztük, hogy a kárérték mindenképpen meghaladja az 500 millió forintot, amire a gyanúsításra okot adó „különösen nagy vagyoni hátrány” kifejezés engedett következtetni. Azonban tavaly nyáron kiderült, hogy a kárérték ennek a többszöröse, 8 milliárd forint, majd legutóbb ez ugrott fel majdnem a kétszeresére, 15 milliárd forintra.
„Az Állami Számvevőszék a Közösségi Missziót az elmúlt tíz évben egyszer, 2020-ban ellenőrizte. Az ellenőrzés a 2015-2018. közötti időszakra vonatkozott és fókuszában elsősorban az állt, hogy az intézmény megteremtette-e a költségvetési támogatások átlátható, elszámoltatható igénybevételének, felhasználásának feltételeit, a költségvetési támogatásokat szabályszerűen fordította-e (átadta-e) az intézmények működtetésére, valamint közzétette-e a számviteli beszámolóját. Az ellenőrzés nem terjedt ki a szociális humánszolgáltatások központi költségvetési támogatásai igénylése, módosítása, elszámolása valódiságának, megalapozottságának, helyességének – sem a fenntartónál, sem a székhely intézményeinél való – értékelésére (mivel ennek felülvizsgálata, ellenőrzése a finanszírozó jogszabályban előírt feladata, határozatai kiadása előtt). Továbbá nem terjedt ki az ellenőrzés e források, intézmények általi szabályszerű felhasználásának értékelésére” – írta válaszában a Narancs.hu-nak az ÁSZ. Ezzel részben a finanszírozást végző MÁK-ra hárította a felelősséget, részben azt írták, ellenőrzésük tartalma és metodikája nem az általunk feltett kérdésekre fókuszált.
A számvevőszék közölte azt is, hogy az ellenőrzést az ellenőrzési program szempontjai, kérdései, az ellenőrzött időszakban hatályos jogszabályok, az ellenőrzés szakmai szabályok és módszertanok figyelembevételével végezte el. „A szociális humánszolgáltatást nyújtó intézmények, szolgáltatók államháztartáson kívüli fenntartói központi költségvetésből kapott támogatásai felhasználásának ellenőrzése – Közösségi Misszió” című ellenőrzési jelentés elérhető az ÁSZ honlapján. Végül jelezték, hogy az ÁSZ a nyomozásokról nem rendelkezik információkkal, továbbá büntetőeljárással kapcsolatos, sajtócikkekben megjelent információkat nem kommentál.
Más taktikát követett a Magyar Államkincstár, amelynek az elmúlt hetekben három levelet írtunk, ám egyikre sem kaptunk választ. Mindenesetre nincs olyan információ, amely szerint a MÁK a Közösségi Misszió eddigi működésével és gazdálkodásával összefüggésben bármilyen, főként 15 milliárd forintos károkozással járó szabálytalanságot észlelt volna. Nem áll rendelkezésre olyan információ sem, amely szerint a MÁK az elmúlt években akár egyetlen egyszer is olyan követelést nyújtott volna be a Közösségi Misszióhoz, amely a tőle kapott költségvetési források céltól eltérő formában történő felhasználásáról szólt volna, holott úgy fest, mindez huzamos időn keresztül és nagyipari méretekben történt meg az intézménynél.
Ez viszont pikáns és rendhagyó jogi helyzetet teremt az ügyben. Ha ugyanis az adófizetői pénzekből a költségvetési forrásokat biztosító államkincstár nem vett észre semmilyen pénzügyi szabálytalanságot, nem tárt fel semmilyen visszaélést, nem követelt vissza adófizetői pénzt, akkor ezt nem is jelezhette a nyomozóhatóságoknak. Vagyis annak ellenére, hogy a NAV már legalább 15 milliárdos károkozásról beszél, ebben a pillanatban nincs sértettje az ügynek, miközben hatalmas összeggel képtelen elszámolni a Közösségi Misszió. Ha ez így van, akkor a MÁK nem akármekkora bajban van/lehet, mert számot kell(ene) adnia arról, mindez hogyan történhetett meg. Ilyen szempontból az ÁSZ válasza sem megnyugtató. Ugyanis arra aligha lehet érdeminek tekinthető a válaszuk, hogy az állami pénzek elköltésének ellenőrzésére létrehozott, papíron professzionális hivatal ekkora károkozást akkor sem vesz észre, ha – érvelése szerint – kontrollja nem pont erre fókuszált.
Az ügyet majdan tárgyaló bíróságot ez azonban nem köti. Bár a fentiek miatt jelenleg a magyar állam sértettségét senki nem jelentette be, ezt majd ítéletében megteheti a bíróság, egyúttal rendelkezhet úgy, hogy vagyonelkobzást is elrendel a lehetséges vádlottakkal szemben. A nyomozás során a gyanúsítottak értékes ingó és ingatlan vagyonelemeit már lefoglalták.
